Sziasztok-sziasztok! :) Remélem mindenkinek tartalmas volt a nyara és ki tudott kapcsolódni kicsikét. Nekem is hol egész zsúfoltra vagy épp lustára sikeredett, erről szeretnék nektek egy keveset mesélni, hiszen jó régen jelentkeztem be utoljára. Ez a bejegyzés, ahogy mondani szoktam "vegyesvágott" lesz, mivel mindenfélét gondoltam megosztani veletek.
Először is, ez volt az első nyaram rendes, dolgozó emberként, egyébkén meg augusztus 29-én töltöttem itt a 3. évem, ami rengeteg időnek tűnik. Azt kell, hogy mondjam, hogy az egyetem borzasztó kevéssé hiányzott és sokkal jobban szeretek dolgozni, mint tanulni. Persze a szabadság kevesebb, mint egy nyári-téli-tavaszi-őszi szünet egyben, de nem kell hazavinnem szerencsére a munkát, nem úgy mint amikor vizsgára hajnalokig tanulok.... Azonban az idő sokkal gyorsabban is repül el, mivel hétről-hétre élek és bent hamar el is repül sokszor a nap, nekem szinte elszállt ez a nyár nagyon-nagyon gyorsan. Furcsa érzés volt.
Úgy gondoltam a személyes Instagram-fiókomról ragadok ki képeket, hogy a posztot fűszerezzem és kicsit én is fel tudjam venni magammal a fonalat. Az egyik legkedvesebb élményeim közé tartozott, amikor a kisöcsémmel kimentünk a telkünkre. Én levendulát szerettem volna szedni, de végül medencéztünk is egy hatalmasat. Nagyon-nagyon jól éreztem magam vele és jól le is barnultunk. A leszedett levendulát egyébként kiszárítottam (fogasra felakasztva), utána pedig lemorzsolgattam az erkélyen a virágát egy kicsi edénybe. Ez pedig ehető, én összeőröltem és egy kekszbe sütötte bele elsőként, de rengeteg levendulás dolog receptjét tudjátok megtalálni az interneten. :)
Két nagyobb nyári esemény is van Veszprémben, amire szerintem érdemes kilátogatni. Az egyik a Rozé, Rizling és Jazz napok, ahol finomabbnál finomabb borokat tudunk megkóstolni. Én nagyon szeretem ezt a nyugis, kiülök egy pohárral és hallgatom a zenét hangulatot, főleg ennek a hangzásvilágát és hangulatát. Úgy emlékszem kétszer látogattam ki végül, mert sikerült lebetegedni, illetve két napon az eső is esett. Nagyon szépek a fények is és egyébként mind a két rendezvény ingyenesen látogatható. Az Utcazene Fesztiválon mindenhol különböző stílusokba futhatunk, finomakat hetünk és óriáskerékre is ülhetünk. A kedvencem a Will Barber koncert volt. Húgommal kerestünk alkalmas pihenőhelyet, amikor láttuk, hogy egy színpadnál épp váltás készülődik, így leültünk és reménykedtünk, hogy valami jó koncert lesz majd. Zseniális volt és imádtuk egyszerűen, ez is a top nyári pillanataim egyike volt!
Szintén a telken történt, hogy leszedtem egy csomó kajszibarackot Lilivel (na jó, ő inkább a lelki támogatást nyújtotta) és életemben először lekvárt főztem. Megmondom őszintén, hogy nem lesz a kedvenc hobbim, de a sokadik forralás után, már egész jól belejöttem. Szeretném azért még más gyümölcsökkel is kipróbálni a jövőben, mert szuper jó érzés volt a saját magam szedte gyümölcsből lekvárt főzni, olyan igazi háziasszonyos bakancslistás dolog tudjátok. Nekem régi vágyam volt ez és tök büszke is voltam magamra, hogy ilyen jól sikerült.
Legyen pár sor az olvasásról is, igyekeztem nyáron pótolni, ugyanis most ősztől újra a szakdolgozattal illene foglalkoznom... Az év csalódása számomra A szolgálólány meséje volt. A sorozat az egyik legnagyobb kedvencem, alig várom a negyedik évadot belőle, de a könyv ahhoz képest borzasztóan ingerszegény. Sajnálom, ha spoiler, de tényleg az égvilágon semmi sem történik benne és nem derül ki az sem a végén, hogy kivel mi fog történni (nem titkolt szándékom volt, hogy azért olvassam el, hogy megtudjak valami többet a sorozat végéről).
Azonban voltak nagy kedvenceim is. Ezek mondjuk még nem azok, ugyanis csak az Agathe-t olvastam közülük. Tagja vagyok ugyebár Szabados Ági - Nincs Van időm olvasni kihívásos csoportjának, ahol rengeteg könyvajánlóba futok bele. Hallgatom szorgosan a podcasteket is, ahol ajánlották a The one - A tökéletes pár című könyvet, szerintem 400+ oldalt sose olvastam el eddig 2 nap alatt, nagyon durván beszippantott. Olvastam egy skandináv krimit Jo Nesbo-től. Azt kell mondjam, hogy engem ez nem igazán hatott meg. A sima krimik és a pszichothriller sokkal jobban megfogtak, amikor olvastam őket. Igyekszem egyre aktívabb lenni a Molyon és kihívásokon részt venni. Épp a fotón is szereplő Ahol a folyami rákok énekelnek kihívás ami szorít, mert október végéig kell elolvasnom azt hiszem. Illetve egy zöld borítós kihívásra is jelentkeztem, ahhoz is folyamatban van egy olvasásom. :) Egyébként a Kepes András könyvet is ebben a csoportban ajánlották sokan. A Szirmokba zárt szavaknak a borítója vett meg kilóra, az utazós, római regény pedig csak a lelkemnek kellett, hogy majd olvashassak valami lazábbat is a komoly témák mellett. Ugyanitt még mindig kemény dilemmázásokban vagyok, hogy vegyek-e egy nagyobb 5 polcos könyves szekrényt a 3 polcosom helyett.
Nyaralni nem voltam, csak 1-1 nap szabadságokat vettem ki a nyáron, mivel azokat az államvizsgára gyűjtögetem. Így szintén a telek volt az úti cél, amikor az augusztus huszadikai hosszú hétvégét megpályáztam. Jó volt kint lenni úgy, hogy alig interneteztem és tévéztem. Szerettem kint lenni a szabadban, helyben leszedni a zöldségeket a kertünkből és hasonlók. Az idei nagy lagom-ház hullám adta meg az utolsó löketet arra, hogy teljesen ráinduljak erre a témára. Nagyon szeretnék azóta egy olyan "nyaralásra" elmenni, amit egy erdei faházba szervezhetek és csak a természet és a nyugalom vesz körül. Szuper lenne így egy őszi vagy tavaszi pár nap, amikor egy ilyen helyen lehetek, a nyüzsgéstől távol. Ha van ilyenre a Dunántúlon tippetek, akkor szívesen várom kommentben. Igyekszem Instagramon keresgélni egyelőre ilyen helyeket. :)
Imádom most ezt az Instagram fotómat, szerintem szuper hangulata lett. Mindenki panaszkodott, hogy mennyire meleg ez a nyár, de én borzasztóan élveztem. Azt sajnáltam egyedül a klímás munkában, hogy alig tudtam hordani a szoknyáim, ruháim és rövidnadrágjaim, mert bent fáztam volna bennük. A hajamat nem direkt nem vágatom le egyébként, csak lusta vagyok időpontot foglalni a fodrászhoz, de most már abból is le fogok csapatni pár centit, mert több mint egy éve nem látott ollót a hajam. :) Amúgy velem minden rendben csak sokat kivesz belőlem úgy érzem a munka. Egész nap ott is laptop előtt ülök, így az, hogy itthon az enyémet bekapcsoljam a legutolsó gondolatom. Néha vannak hullámvölgyek természetesen még mindig. Sokszor elkap a nemszeretem és a para érzés a mindennapokban akár a munkával, akár az egyetemmel kapcsolatban. Kiderült, hogy hiába csináltam meg szinte minden tárgyam, 1 kredit kimaradt, emiatt idén még egy utolsó órát teljesítenem kell. A szakdolgozattal is borzasztó módon meg vagyok csúszva és az államvizsga után meg egy nyelvvizsgára kellene gyúrnom. Nem lustaságból mondom, de néha nagyon elegem van ebből és szívesen tartanék szünetet csak úgy. Persze egyszer befejezném, de néha úgy érzem lelkileg kimerülök, ha sok helyen kell teljesítenem és ez nagyon tud nyomasztani. Várni nem szeretnék ilyen passzív félévekkel meg ilyenekkel, mert még jobban elszoknék az egésztől és nem csinálnám. Nem akarok kiszúrni magammal, mert tudom, hogy nem lenne kedvem később még annyira sem folytatni.
Az egyéb dolgokban igyekszem kicsit jobban teljesíteni, hogy a szorongáson és ezeken a dolgokon csökkentsek. Tényleg sokszor tudatosítom, hogy tök fejben eldőlő dolog sok minden, de időt is szeretnék magamnak adni. Máig fáj, ha valaki azzal nyaggat, hogy azért nem találkozom vele, mert nem is akarok igazából, amikor igazából semmi köze hozzá, csak mondjuk túlságosan ráaggódok a szituációra. Próbálok a jó élményekből építkezni és meríteni, hogy ha akkor sem volt gond, most sem lesz. Nem mindig sikerül, az utolsó vizsgámon is, amire tök sokat készültem, olyan rosszulléttel mentem el, egyszerűen szét stresszeltem magamat rajta. Szóval erősen van hova fejlődni, de sokszor érzem azt, hogy ügyesebben kezelem, mint régebben.
Itt a végére pedig a reklám helye infó. Mutattam is Instagramon, hogy beválogattak az első trnd projectembe, ahol a Mizo Milk Shakeket próbálattam ki. Mind a 4 ízből küldtek 2-2 mintát. Az ízek: tripla csoki, bourbon vanília, sós karamella, és epres fehércsoki. A képen szereplő epres fehércsoki és a sós karamell szerintem igazán finom, azok nagy kedvenceim lettek. Az is szimpatikus volt a termékkel kapcsolatban, hogy nem igényel feltétlenül hűtést, ami az ilyen nyári 30 fokokban nagy segítség szerintem. A másik két íz viszont nekem abszolút felejthető. A vaníliának tömény, pudingos íze volt többek és az én véleményem szerint is, a csokis pedig teljesen átlagosnak bizonyult. A project egyébként rég lezárult, így bőven kicsúsztam abból, hogy a posztot ellinkeljem nekik is, csak úgy voltam vele, ha már megkaptam mesélek kicsit róla nektek is. :) Most épp egy Vanish folttisztítót tesztelhetek, arról is írok majd esetleg egy összevont poszt keretein belül.
Nektek hogyan telt a nyaratok? Mi a legkedvencebb nyári élményetek?
Legyen szép napotok!
Vivi
