Első kirándulásom idén: Pannonhalma

Sziasztok! Mivel lassan vége a szorgalmi időszaknak, ezért kezdenek besűrűsödni a dolgok, emiatt pedig nincs annyi időm írni a blogra. Most a poszt után is vár rám egy recenzió elkészítése. :D 

A mai téma a Könyvespolc cím alá kerül, át kéne írnom inkább Ajánlóvá talán a későbbiekben, hiszen nem csak könyveket, de filmeket és ilyen helyeket is szeretnék majd ajánlani nektek. Na de térjünk is rá a pannonhalmai kirándulásunkra. :) 

A Pannonhalmi Főapátság meglátogatásának ötlete egy barátunktól jött. Én még sohasem voltam itt, pedig veszprémiként igazán közel van, körülbelül egy órányi út autóval. Négyen jöttünk le ide, én egyébként szívesen elmennék Tihanyba, ugyanis utoljára általános alsóban jártam ott és alig emlékszem rá. A fentebbi fotón láthatjátok az éttermet, aminek a parkolójában ingyenesen meg lehet állni és az út túloldalán van gy kis épület, ami 4-ig van nyitva. Itt kérhetünk térképet, van mosdó és tényleg nagyon készségesek. A legnagyobb problémám egyébként az idő volt. Ha van negatívum, amit felhozhatnék az ez volt, ugyanis szinte minden bezár 4 óra környékén, egyes dolgok már háromkor, ami egy délutáni kirándulás esetén nem túl szerencsés. Ez még egy esetben előjött és több bosszúságot okozott nekem. A másik fotó az út, amivel fel lehet gurulni az apátságig, illetve buszjárat is megy errefelé. A másik út, ami választhatunk egy lombok között futó rész, amivel rövidebb, de meredekebb lépcsőn vagy hosszabb, de lapos úton juthatunk fel.

Mi a hosszabb utat választottuk, hogy a sok zöldben gyönyörködhessünk. Talán kifogtuk a legjobb időt a túrához, mivel rengeteg ott az orgonabokor is a környéken és a látvány mellett nagyon finom illat is volt. Az úton felérve két irányba indulhatunk. Balra az arborétum és a kilátók felé indulhatunk, jobbra pedig az ajándékboltot és a kiállítást tudjuk megnézni, valamint azon túlmenve érünk a "bejárathoz", ahol jegyet váltva körbesétálhatjuk bent is az apátságot. Mi az ajándékboltba mentünk elsőként, de amúgy a túra is itt ér véget szóval nyugodtan hagyhatjuk a végére, ha szeretnénk. Az időpontokra itt is figyeljünk, hogy ne csússzunk ki semmiből. Nekünk a korai zárás miatt sietni kellett szinte mindenhol, mert nem néztük meg előre a nyitva tartást. 

Az ár nekem a diákkal elég kedvező volt, 1200 Ft, a felnőtt jegy ára 2400 Ft, ami kicsit húzósabb, de egyszer rászánhatja a pénzt az ember, főleg, hogy audio guide segítségével mehet körbe. Azaz ha nem kérünk személyes vezetést, akkor kapunk kis fülest meg rádiót és ott halljuk az egyes részekről az információkat. Szobánként magától vált az eszköz és szuper, mert vannak egyéb opciók is, néha felkínálja, hogy ha valamiről többet is szeretnénk hallani nyomjuk meg ezt vagy azt a gombot (mint egy mobilos ügyfélszolgálatnál). Sajnos nem volt időnk mindent meghallgatni. Az abszlút kedvenc részem a könyvtár volt, szakmai ártalom. Valami gyönyörű volt, rengeteg könyvvel és megtekinthető a Tihanyi alapítólevél másolata is. Még ha másolat is akkor is egy élmény volt látni. Kiérve az ajándékboltban rengeteg dolog közül válogathatunk. Vannak természetesen hűtőmágnesek, ezek közül vettem egyet, vannak levendulás zacskók, szappanok, illóolajok, könyvjelzők, képeslapok, könyvek, ecetek, sütik, csokoládék és még rengeteg dolog. Szerencsére nem volt nagy a tömeg és kényelmesen tudtunk nézelődni. Ami pluszpont, hogy vannak kint egyes termékekből teszterek, ami őszintén meglepett, így egyes krémeket ki tudunk próbálni és az olajokat is meg tudjuk szagolgatni. Kint van egy kis fagyis, kávés, üdítős bódé, azaz fel tudjuk frissíteni magunkat mielőtt továbbhaladunk.

Ennél a fotónál rajt hagytam a nagyítást, hogy meg tudjátok nézni. :) Lehet még teszek ki panorámaképet, azokat meg tudjátok nézni nagyban is. Az apátság után az arborétumba látogattunk el, bár nem néztünk meg mindent és sajnos itt volt a kellemetlen élményem is a korai zárással (nekem valahogy a 4-5 órát nem veszi be a lelkem. :D Az arborétumnál is két irányba indulhatunk és rengeteg felé bolyonghatunk. Mi a teázó felé mentünk, ami minden legalján van. Sajnos főleg visszafelé szakadtak le a lábaim, nem voltam elég edzett ehhez. :D 

A sok zöld azt hiszem mind levendula, de itt rengeteg volt egyébként a gyógynövény. :) Van egy kis teázó része, ahol nyilván teákat tudunk inni, de van sok más is. Mi a levendulaszörpöt próbáltuk ki, de sajnos az egy csalódás volt. A kiszolgáló lány nagyon spórolt a szörppel, de a vízzel nem, így kb íztelen híg volt az egész. A korai zárás miatt 4-kor kitessékeltek minket innen, illetve lehetett volna venni palántákat is (rettentő jó áron, ezért fáj a szívem), de az is határidős volt és már 3-kor bezárt. Így mire abba az épületbe sétáltunk be, már rég nem lehetett palántát venni. 

Az arborétum után a kilátókat vettük célba. Van egy egész friss, hal alakú lombkorona-ösvény, azt hiszem idei 2018-as építésű. Nem nagy, de gyönyörű róla a kilátás. Egyébként még ez előtt van egy kis bódé, ahol bort és rozét tudunk inni, az ominózus szörpöt, illetve víz is kapható. Az üvegpoháron van minta és 1000 Ft a "kölcsönzési" díja, amit visszakapunk, ha vissza adjuk a poharat. A halacska mellett van egy magas kilátó, amin elég meredek a lépcső, így óvatosan kell rajta felmenni, viszont a látványért abszolút megéri.

Ez úgy emlékszem valamilyen emlékmű volt, illetve a közelben egy kisebb kápolna is található, ami ugyan le van zárva, de meg tudjuk nézni a rácsokon át is.

Ezek után muszáj volt megpihennünk, mert nagyon elfáradtunk. A "borozónál" vannak kis padok is, ahol le lehet ülni és enni-inni, ha ahhoz van kedvünk. Itt üldögéltünk olyan 15-20 percet, majd elindultunk végül haza. Ha lehet pár jó tanácsom, akkor az lenne, hogy enni hozzatok magatokkal, mert az éttermen kívül nagyon máshol nem láttam erre lehetőséget, hogy bármit is vegyünk. Induljunk korábban, hogy mindenre legyen idő, ne pedig délután, ahogy mi tettük (1-kor indultunk el Veszprémből és 2-re értünk oda). Érdemes előre megnézni a térképet is, hogy mi merre található. Mi nem néztük meg az arborétum nagy részét, a kis labirintust sem, illetve van Pannonhalmán egy szoborpark is valamerre, arra se idő, se kedv nem volt a nap végére úgy elfáradtunk. Inni sok helyen kaphatunk, jópofa a vizes üveg, amit adnak, elég masszív. Illetve nem csak mentes, hanem bubis víz is kapható. 

A túra végén még elmentünk a Radnóti-emlékműhöz, amit elég nehezen találtunk meg. A semmi közepén van, Pannonhalma szélén. Itt töltötte utolsó éjszakáját Radnóti Miklós a téglagyár mellett. Örülök, hogy láthattam, szóval emiatt is érdemes volt eljönni. Ha még nem voltatok Pannonhalmán, akkor mindenképp látogassatok el ide, ha tudtok. :)