Maybelline Super Stay Matte Ink rúzsok

Legutóbb már volt szó a Rimmel rúzsairól, melyek folyékonyak voltak, de mattra száradtak és a tartósságukkal is nagyjából elégedett voltam. Ebben a bejegyzésben folytatódik ez a fajta termékes áttekintő; és a Maybelline rúzsairól fogok nektek írni. 

Az első színem a 65-ös árnyalat volt és emlékszem, hogy borzasztóan megszerettem a nap folyamán, habár reggel nem voltam feltétlenül elégedett vele. Mielőtt kitérnék a termék küllemére, árára és hasonlókra el kell mondanom, hogy az alábbi képen látható árnyalatokkal rendelkezem jelenleg. Ebből már le lehet azt a következtetést vonni, akkor is ha Instagramon valaki nem követne, hogy elégedett vagyok a termékkel. Úgy tudom nálunk a boltokba 2 hullámban jöttek ki színek eddig. Nagyon szakmaian fogalmaztam meg, de értitek. :D Nekem a második blokkból egy újabb színem van. Egyébként a másodikban több extrémebb szín is helyet kapott, mint a lila vagy az erős pink, de van egy nagyon jó vörös színűk is, amit majdnem megvettem, de a sokadik vörös rúzsom lenne, így végül otthagytam a boltban.

A termék azért is jó, mert egy biztonsági matrica van rajta, így a boltban tudni lehet már, hogy előttünk senki sem bontotta fel. Az egyetlen amit utálok velük kapcsolatban, bár azt más sminkekkel is az a neonos fény a drogériákban. Ezeknél a rúzsoknál is azt javaslom, hogy mindenképpen úgy swatcholjatok, hogy kimentek utána a természetes fényre mert ég és föld a különbség így az árnyalatok között. A kupakja jól tart, de közben könnyen nyitható és zárható így a csomagolással meg vagyok elégedve. Egyébként a színek "becsapósak", mármint a kívül láthatók. A legszélső szín egy barnás árnyalat, de így szerintem senki se mondaná meg, ezek közül az egyik egy piros szín (most én se tudnám fotóról megmondani hogy melyik), a vörös ennél sokkal sötétebb, szóval ad hoc jelleggel ne várároljatok, bár talán senki sem szokott így. A teszter terméket érdemes mindenképp megnézni.

A terméket kibontva egy édeskés illatot érezhetünk, ami a termékcsalád minden darabjára egyaránt jellemző illat. Applikátorral tudjuk felvinni a terméket, aminek kialakítása kicsit érdekes és számomra nem is feltétlenül érthető egyébként. Mind a két oldalán egy kis bemélyedés található rajta, ahová begyűlik a termék. Gondolom akinek vastagabb ajkai vannak az könnyebben oszlatja el a terméket, mindenesetre számomra sok plusz funkcióval nem szolgál. A termék ára egyébként 2300 Ft körül van, ami szerintem teljesen baráti ár.

A rúzst nagyjából könnyű felvinni, én ceruza nélkül is általában szépen meg tudom magamnak rajzolni. Ami érdekes lehet, hogy a száradás után is kicsit ragacsos érzést hagy az ajkakon. Én általában a középső részeken két rétegben használom és ez a ragacsosság enyhül ahogy eszek vagy iszok vele, de emiatt az elején nem mondanám csókállónak. Nem jön le a termék, nem erről van szó, hanem ő hagy nyomot a poháron, szendvicsen vagy akármin. Azonban, ha ez a plusz réteg lekerül bátran ihatunk vele, nem lesz csóknyomos a poharunk széle. A tartóssága meglepően jó szerintem.  Reggel 7 körül felkenve általában nekem délután 4-5 óráig abszolút jól bírja (közben reggelizem és ebédelek) és az ajkaim se szárítja. Az egyetlen, amiben látható rajta az idő, hogy elkezd beülni kicsit a ráncokba, illetve nekem nagyon ki tud száradni a szám és ez alulról bombázza szét a rúzs textúráját.

A legtöbb panaszt a csoportokban a lemosásnál láttam. Elvileg kapható hozzá valami eltávolító rúzs vagy szer, de nekem simán a Garnier kétfázisú sminklemosójával és egy vattával simán lejön, úgyhogy nem szenvedek vele. Amúgy a tartóssága ajkanként változik, illetve itt egy sikersztori, ami azonban mégsem követendő példa. Az egyik ismerősöm elaludt éjjel buli után ezzel a rúzzsal és reggel tökéletesen állt rajta és a párnát sem fogta össze.... Természetesen sminkben aludni rossz és mindig mossátok le magatokról lefekvés előtt! 

Állagában és tartósságában ez viszi nálam a prímet, már megelőzte a 4000 Ft körüli MaxFactor Lipfinity rúzsát is, amiről legközelebb szeretnék nektek írni. 

Nektek megvan valamelyik árnyalat ezek közül? Mi a kedvencetek?

További szép napot!

Vivi

Huawei Color Band A2

Sziasztok! Ma a Huawei Color Band A2-es okoskarkötőről szeretnék nektek beszélni. Egyébként nem is értettem hogyan van ez, de elvileg az okosórának óra kinézete van, míg ezek az egybeolvadóbb dizájnú okos dolgok pedig okoskarkötők. Az órát az alvás és pulzus trackelése miatt vettem meg kb. október elején, mivel akkortájt elég rosszul aludtam és szerettem volna valahogy figyelni ezt, illetve egy darab Timex órám van és amellé jól jött volna valami más is amit váltogathatok. Szeretném külön szedni a pozitívumokat és a negatívumokat az órával kapcsolatban (hiszen mégis az na), sajnos szerintem több vele kapcsolatban a negatívum és nem feltétlenül voksolnék újra is mellette.

Az óra Bluetooth-al kapcsolódik a telefonunkhoz. Nekem Huawei P10 Lite telefonom van így a kapcsolódással semmi gondom nem volt, illetve plusz applikációt sem kellett letöltenem ugyanis van saját appja a telefonnak, amelyet néhány okos eszközzel csatlakoztatni lehet automatikusan. Az órát először fel kell tölteni, egy kis mágneses töltője van USB kábellel, amit számítógépbe kell dugni (vagy én rákötöttem a telefon töltőjére, hogy a konnektorból tölthessem). Ha feltöltődött ez a kezdőképernyőnk, amit elsőre látunk.

Kiírja az időt, a bal felső sarokban látjuk van e Bluetooth csatlakozás, a jobb felső sarokban a töltöttség látható. Az idő alatt a lépésszámláló kapott helyet, az alatt pedig a hónap/nap illetve az aktuális nap nevét láthatjuk angolul kiírva.

Ha a kezdőképernyőn kattintunk újra, akkor az elégetett kalóriákat és az alvásfigyelőt láthatjuk. Utóbbi az aznap átaludt órák mennyiségét írja ki összesen. Ha a kezdőképernyőt felfele eltoljuk akkor a Sport mező jön velünk szembe. Itt a gyaloglás, futás és biciklizés közül választhatunk, amit újra megnyomva elindít a telefon. A Sport után a Pulzusmérő következik, itt egy újabb megnyomásra az óra a csuklónkon megméri a pulzusunkat. A harmadik menü pedig a More, azaz Több. Itt szét tudjuk választani a készülékeket, újra tudjuk indítani a karkötőt illetve a készülékről kaphatunk információkat.

Az alkalmazást megnyitva ezt látom a telefonomon. Az aktuálisan megtett lépésszámot, hogy hány percig sétáltam, mennyi kalóriát égettem el és, hogy összességében hány km-t gyalogoltam. Vannak külön úgynevezett gyakorlatok. Itt a karkötőn kiválasztott sportokat trackeli az applikáció. Egyébként itt két további mozgásforma is kiválasztható, mégpedig a beltéri futás és az uszodai úszás. Én az órát nem vittem sose vízbe, se zuhanyozni magammal így nem tudok nyilatkozni a vízállóságáról. Azt ki kell emeljem, hogy szerintem útvonalat nem rögzít, így aki ilyesmire szeretné használni, csalódni fog benne.

Lentebb láthatjuk szintén a napi összes alvás mennyiségét, a napi átlag pulzusszámot és van egy testsúlyos opció is, amit én egyszer sem használtam.

Bal oldalt felül láthatjuk a saját profilunkat, a jobb oldalon pedig a csatlakoztatott eszköz adatait és itt eszközölhetünk további beállításokat is rajta.

Az itt látott képet az előző képen látott jobb felső ikonra kattintva értem el. Írja, hogy kapcsolódtunk az eszközhöz, mennyi a karkötő töltöttségi szintje. Alatta szintén megint a lépések, kalória és megtett távolság. Alatta van egy tevékenység emlékeztető, ami megrezegteti a karkötőt, ha több mint egy órán keresztül feküdtünk vagy ültünk. Alvás közben nyilván nem rezeg, ezen ne aggódjon senki. A riasztásnál egy tetszőleges időpontban és dátumban megrezegteti a karkötőt a telefon, így finomabban kelhetünk fel, mintha valami dal indulna el a mobilunkon. Ezen is van szundi funkció és mi is ki tudjuk nyomni magunknak, ha felébredtünk. A ne zavarj funkciót nem használtam, de itt kikapcsolható hogy a különböző alkalmazások üzeneteket küldjenek a karkötőnkre, illetve ha megemeljük a karunkat nem kezd el világítani a készülék, csak akkor ha megérintjük. Alatta az értesítések fülön megadott alkalmazások közül választhatunk, hogy mi küldhessen üzenetet a karkötőre. Nálam csak a Gmail és a Naptár volt beállítva, de van lehetőség a Messengerre és egyéb alkalmazásokra is. A Bluetooth leválás figyelmeztető (amit itt már nem láttok) által megrezeg a karkötő ha túl messze mentünk a telefonunktól és megszakadt a kapcsolat. Alatta pedig beállítható, hogy felemelt csuklónál felvillanjon a kijelző.

Ez még a kezdőképernyő alja, a lépések vannak jobban kibontva. Nálam 5000 lépés a napi átlag, itt pedig vezeti kicsit bővebben, hogy melyik nap melyik percében mennyit sétáltam és átlagban mekkora távolságokat tettem meg. Ha sokáig nem érjük el az átlagot, akkor figyelmeztet a készülék, hogy lustálkodunk. Ez egész jó kis dolog benne, mert néha észre sem veszem, hogy nem mentem eleget. 

Úgy gondolom az alvás része, ami még érdekes. Itt napra, hétre, hónapra és évre lebontva láthatjuk mennyit aludtunk és mikor ébredtünk meg. Az alvásból pedig mennyi volt a mélyalvási fázis és a normál.

A készülék előnyei:

• Sportolásnál hasznos, mert nagyon alaposan rögzít adatokat, rengeteg féle információt közöl percre lebontva számunkra.
• Az alvás trackelés a leghasznosabb tulajdonság, mivel nem nekünk kell megjegyezni, hogy hánykor keltünk és feküdtünk, mivel a karkötő magától rögzíti azt.
• A külseje visszafogott és kényelmes hordani.
• Az ígért funkcióit egész alaposan ellátja.
• Az ébresztő funkcióját nagyon szeretem, mindig picivel a telefon ébresztője elé állítom be.
• Egy töltéssel kb. egy hetet bír ki.

A készülék hátrányai:

• A szíja nem cserélhető, sajnos ezt utólag vettem csak észre, hogy nem kipattintható az óra, hanem nehezen lehet csak cserélni a szíjat (szét kell csavarozni vagy ilyesmi).
• A lépésszámlálója nem mindig egyezett azzal, amit a telefonom mért (nyilván mikor egyszerre volt nálam a kettő).
• A telefon nélkül nem tudjuk használni, így ha nagy a mobilunk és nem akarjuk mondjuk sportolni vinni, akkor nem tudom hogyan tud adatokat rögzíteni (mondjuk egy úszásnál), hiszen nagy távon a kapcsolat megszakad.
• Az alvásmérője sem mindig pontos, volt mikor nagyon fáradtan feküdtem, de már azt hitte alszom, vagy reggel felkeltem, de még nem nagyon mozogtam, akkor is úgy érezte mintha még aludnék.
• Fényes nappal, ha nagyon világos van halvány a kijelző.
• Szerintem nyúlik a szíja, korábban nehezebben csatoltam be, most már a szuper szűkre is be tudnám, ha nagyon akarnám; nem érzem elég tartósnak a szíjat.

Rátok bízom szeretnétek-e rá beruházni, de lehet a Xiaomi készülékek is vannak ilyen jók, így nem feltétlenül adnék ki rá én is újra (ha tudnám ezeket) kb. 15 000 Ft-ot.

További szép napot nektek!

Vivi

Elfogytak ~ 3

Sziasztok-sziasztok! Ez megint egy elfogytak bejegyzés lesz. Imádom egyébként ezeket olvasni, nem tudom említettem-e már. Így tudja az ember kitapasztalni leginkább a termékeket, ha teljesen elhasználja őket, így másoknál is kedvelt videós és bejegyzéses típusom.  Most egyben nem készítettem képet róluk csak külön-külön, nagyjából csoportosítottam, de igazából egy káosz az egész, úgyhogy inkább bele is vágok. :)

B.U. Candy love dezodor (150 ml): Hát nem ez volt életem dezodorja. Borzasztóan masszív, szinte gejl illata van, ezért nagyon ritkán használtam és nehezen is fogyott el. Szerintem évek óta megvan még valami karácsonyi csomagban lehetett, de örültem, hogy kidobhattam végre. Inkább ilyen tiniknek való illatvilág, bár ha lenne gyerekem se venném ezt meg neki, maximum, ha muszáj lenne. Egyébként az erős illaton kívül más bajom nem volt vele, szépen lehetett fújni és a dolgát is jól tette, csak tényleg parfümöt ez utána  termék után ne akarjon magára fújni senki.

Nivea Invisible black & white dezodor (150 ml): Őt viszont imádom, eddig ez a dezodor a kedvencem és jó ideje ezt a kéket, illetve a rózsaszín változatát veszem. Azt nem mondanám, hogy egyáltalán nem fogja meg a ruhát (a feketén látom), de pár simítással el is tűnik, erre kell csak indulás előtt figyelnem. Az illata nem tolakodó és kellemes. Szívesen ajánlanám bárkinek.

Balea 3-as erősségű hajlakk (300 ml): A Balea hajlakkjaival abszolút meg vagyok elégedve, szóval mindig ezt szoktam szinte venni itthonra a 3-as vagy a 4-es erősségben. A 3-as is remek tartást ad, szóval kacérkodom egy gyengébb verzióval, mert igazából csak kontyhoz, fonathoz és lófarokhoz használom a babahaj ellen és a tartásért.

H&M testpermet, Pink macaron (100 ml): Imádtam ezt a testpermetet, egyedül azért van benne ilyen sok, mert egyszer elpakoltam szegényt és úgy eltettem, hogy el is feledkeztem róla aztán már nem az igazi az állaga, kicsit ragacsos. Így nem szívesen fújnám a bőrömre, de egyébként az illata is nagyon finom volt és tényleg kedveltem. Fogalmam sincs kapható-e még vagy minden évben új testpermetekkel jön ki az üzletlánc, de ha egyszer látom a polcon mindenképp újraveszem.

Head & shoulders mentás sampon, utazó méret (90 ml): Annyira, de annyira imádtam ezt a mini sampont. Még a nyaralásra vettem és igazi nosztalgia fogott el a mentás illata miatt. Annyira frissítő érzés volt vele hajat mosni! Sajnos azt nem is tudom, hogy rendes nagy kiszerelésben ez az original illat elérhető-e még, nekem úgy rémlik, hogy egyszer kerestem és akkor nem találtam belőle. 

Schauma repair & care balzsam (200 ml): Ennek a balzsamnak kókuszos illata kellett volna, hogy legyen. A tubusban kb. ez is érződik, de a hajra kenve nekem valahogy fura. Nem volt a kedvencem, nem éreztem puhábbnak vagy jobbnak tőle a hajam, a szagát se szerettem ugye. Alig vártam, hogy elfogyjon végre...

Balea kókuszos habfürdő (750 ml): A Balea habfürdőit nagyon szeretem, talán az AVON termékei vernek rájuk egyedül, azok még jobbak. Ezt az illatot szerettem, friss volt és rendes kókuszos illatú. Igazi nyári habfürdő, nagyon szerettem használni.

Aussie volume sampon (500 ml): Ezt a sampont anyukámtól kaptam, magamtól még nem is vásároltam Aussie terméket kivéve egy hajgöndörítőt (ami egy csalódás egyébként). Érdekes az állaga, de az illata finom és kellemes vele hajat mosni, szerintem tényleg teszi a dolgát, sokkal dúsabbnak érzem a hajamat utána. Mivel érzékenyebb a fejbőröm sajnos hosszútávon nem tudom használni magában, így nem hiszem, hogy fogok még venni belőle, de egyébként szívesen ajánlom annak, akinek nincs ilyen gondja. 

Garnier Fructis Goodby damage balzsam (200 ml): Ezt a balzsamot nagyon szerettem és most egy másik típust próbálok ki jelenleg belőle (az is nagy szerelem). Abszolút meg voltam vele elégedve; a hajam selymes és puha volt tőle. Az illata volt kicsit érdekes számomra, de mindenképp meg akartam venni, mert sokat vasalom a hajamat és néha göndörítem is, így ráfér az ápolás. 

Facelle menstruációs tapasz (2 db): Ez kicsit kilóg a sorból, mert nem ilyen szépészeti termék, viszont én mindenképpen szerettem volna mesélni nektek róla. Lehet említettem már, de lehet, hogy nem, hogy azokon a napokon szörnyen érzem magam és a görcsök mellett puffadok, fáj a fejem és hányingerem is van, szóval szörnyű az egész. A görcsoldó mellé akartam keresni valamilyen másik segítséget a fájdalmak ellen és akkor kezdtem el megismerkedni ezekkel a tapaszokkal. Vannak ezek a rátevős kifőzhető melegítők, de én sose tudom őket folyékonyra visszaforralni, így inkább nem ruháztam be rá. Először a Biointimo tapaszát próbáltam, de alig melegszik szerintem és pénzkidobás megvenni. Ez a Rossmannban kapható tapasz azonban egész jó. Nem mondom, hogy nem esne jól, ha még melegebb lenne, de kellemes hőt áraszt és jó sokáig ráadásul. Aki nem látott még ilyesmit annak zárójelben mondom, hogy a fehérneműre kell felragasztani és ez a termék például kibontás után, amint levegő éri felmelegszik. Bírja 6-8 órán át is és utána pedig egyszerűen levehetjük. Munkába vagy iskolába jó ideje ezzel indulok el. Az ára kicsit borsos, mert a két darab kb 800 Ft körül mozog, de havi egy-két napra, főleg ha segít, szerintem megéri rá beruházni.

Isana Forbidden apple kézmosó (500 ml): Ezt a kézmosót nem kell bemutatnom nektek, hiszen a DIY posztomban is őt használtam a festéshez. Nagyon szerettem a fahéjas-almás illatát, kár, hogy csak limitáltan volt kapható. Szeretem ezeket a kézmosókat, mert sokáig kitartanak, azonban azt meg nem szeretem, hogy ilyen illatos dolgokban imádok váltani és ilyen nagy kiszerelésnél nem fogy olyan sebességgel mint szeretném.

Isana fürdőgyöngyök (60 g): Nem értem magamat, hogy miért vásárolok fürdőgyöngyöket vagy sókat egyébként, mert nem igazán szeretem őket. Hiányzik a habzás, meg az illatuk sem mindig fog meg. Egyébként biztos ilyen egyszer jó kis fürdőgyöngy volt ez is. Az egyetlen fürdősó, amit nagyon szeretek az a megfázásra való fürdősó, amit már említettem nektek az Instagramon korábban.

Fabulon Acne stop szárító keverék (110 ml): Direkt cseréltem meg a gyöngyökkel ezt a terméket. A Krémmánián mindig lehet játszani termékekért, amiket utána le lehet tesztelni majd véleményt kell írni az oldalra. Ennél a terméknél sikerült nyernem és hamar meg is érkezett hozzám, természetesen nagyon örültem neki, hogy végre bekerültem a sorsolásba. A Fabulon egy magyar márka és a Helia-D alá tartozik jelenleg egyébként. A termékkel kapcsolatban borzasztó vegyes érzéseim vannak azonban. Felkenve érzem azt a csípős érzést, amit én egyébként szeretek, mert érzem, hogy hatnak benne az anyagok. Azonban olyan gyorsasággal nem segít és a kiszerelése sem éri meg az árát szerintem. Viszont, hogy ne legyen könnyű dolgotok és nekem se az adagolója valahogy olyan jól lett kialakítva, hogy nem ömlik ki belőle a termék felfordítva hanem szép egyenletesen csak. Így nem pazarlunk úgy, mint ahogy a Garnier tonikjával pl. én tapasztaltam. Ilyen egyszer érdemes kipróbálni tonik aztán mindenki döntse el maga, hogy szeretné-e újravenni. Én szerintem nem fogom és nem is tudom pontosan hol elérhető ez a termék.

Szép napot nektek!

Vivi

#3 Könyvespolc

Sziasztok! Mint említettem az Instagramon nem érzem építő jellegű javaslatnak egyik könyvajánlómat sem, így inkább összevárok majd pár darabot amit elolvastam vagy éppen olvasok és így mondok róluk pár szót mindenféle értékelgetés nélkül.

Az első könyv Jane Austentől a A Klastrom titka. Ez elvileg korai művei közé tartozik és meg is látszik rajta, nem érzem annyira jól felépítettnek, mint az eddig olvasott könyvei. A címben szereplő klastrom csak nagyon későn jelenik meg a történetben és szerintem nem is játszik olyan radikális szerepet, a cselekmény egyébként abszolút kiszámítható. Ami pozitívum viszont, hogy olvastatja magát a könyv, mivel nem terhelő a cselekmény tipikusan kuckózós könyvnek mondanám, de semmiképp sem bakancslistásnak. Ha soha nem olvassátok el, akkor sem veszítetek vele semmit. Valamiért vonzom ezeket a vegyes érzéseket keltő könyveket, az Elvarázsolt áprilissal is ugyanígy voltam, hogy kicsit szerettem is meg nem is, ugyanez van ezzel a regénnyel is. Ez a kiadás, ami nekem van meg 227 oldalas, de tényleg nem érezni hosszúnak. A filmből az újabb verziót láttam, borzalmas volt ne nézzétek meg. :D Mindig azt csinálom, hogy elolvasom a regényt aztán megnézem a filmeket, amiket készítettek belőle. Ebből az újabb abszolút nem nyűgözött le. Viszont az fontos még talán, hogy a főhősnő nagyon szerethető figura, és ezt azért gondoltam kiemelni, mert pl. Emmát így elemi szinten gyűlöltem, nagyon kevés könyv van, ahol ennyire utáltam volna a főhősöket. De ilyen ellenszenvvel viseltetek egyébként Emily Brontë Üvöltő szelekje iránt, utáltam benne mindenkit. :D Szóval ez összességében egy kellemes történet, ha esetleg könyvtárból kölcsönzitek vagy így elfekvőben megvan otthon, akkor érdemes elolvasni, de különben nem buzdítanék senkit a megvásárlására. Egyébként én is azért vettem meg, mert ilyen kis bakancslistára tűztem, hogy el fogom olvasni az összes Jane Austen regényt, így folyamatosan landolgatnak a könyvespolcomon.

Sorban haladva akkor a következő mű Bettina Lemke Ikigai, Találd meg az élet értelmét a mindennapokban (gyakorlati kézikönyv) című könyve. Ennek a hozzám kerülésének a története az, hogy az egyetem ad jegyzettámogatást, amit be lehet váltani mindenféle jóra. Mivel az én szakomhoz kevés szakkönyv van, illetve most a szakdolgozat bekötése sem volt aktuális így a Booklineról szerettem volna könyveket rendelni. Egyébként a Mark Manson könyv is így került hozzám. Szóval azon gondolkodtam mit rendeljek és egy barátnőm ajánlotta az Ikigait, hogy olvassam el, mennyire szuper lesz. Annyi elcsúszás volt a beszélgetésünkben, hogy ő egy tisztán elméleti műre gondolt, amit én nem vettem észre a webshopban és így ezt a gyakorlati kézikönyvet vettem meg "tévedésből". Mint láthatjátok ott ficeg belőle a nyugta, azzal könyvjelzőzök, mert még nem értem a végére. Nagyon szimpatikus ez az életszemlélet, hogy tényleg keressünk apró motivációkat a mindennapokban, amik boldoggá tesznek minket és erőt adnak. Van benne több elméleti anyagot tartalmazó fejezet, majd általában ezekhez kapcsolódó feladatok, például, hogy mi volt az álmom mi szerettem volna lenni. Az egyetlen buktatója itt van a könyvnek, ugyanis főleg  "felnőttekre" van kihegyezve, mivel mindig 4 életkort kell megadni. Kisgyermekkor, tinédzserkor, fiatal felnőttkor és felnőttkor. Így a harmadikat taposva töltögetem ki a feladatokat, mondjuk úgy oldottam meg, hogy az életkorokat kicsit csúsztattam, így kb aktuálisan tudom leírni a gondolataimat. Nagyon praktikusnak gondolom, mivel szuper ötleteket ad a relaxációhoz is és tényleg ez a sok nosztalgia boldogsággal tölti el az embert. Jól esik visszagondolni arra, hogy miket szerettem volna csinálni gyerekként, mi kapcsolt ki, milyen céljaim voltak és hasonlók. Rajzolni is lehet egy picit, ugyanis az ismétlődő gondolatokat be kell karikázni és egy témalistába kiírni, így egy-egy témához kapcsolódóan el tudjuk olvasni a hozzájuk kapcsolt kulcsszavainkat. 146 oldal, de nem tűnik rövidnek, mivel az egyes feladatokra van, hogy külön napokat szánok, így már jó ideje csinálgatom a könyvet. Nagyon kíváncsi lennék egyébként ezekre a hygge, lagom és hasonló könyvekre, de valami borzasztó drágának találom őket, így várok még, hátha egyszer akciósak lesznek. 

Giulia Enders Bélügyek, A belek csodálatos világa és a jó emésztés című könyvét még tavasszal vettem, nem is tudom milyen indíttatásból. Talán a sok stressz miatti hasfájások motiváltak rá. 297 oldal, jó pár napig olvastam magam is. A Bőrügyek című könyvet egyébként ezekből a kiadásokból anno rengeteg blogger, vlogger dicsérte szóval azon még gondolkodom, hogy be fogom szerezni. Azt hiszem két további témájú kötetet olvashattok még (Testügyek gyűjtőcím alatt). Ezzel a könyvvel ismét vegyesek az érzéseim (ki hitte volna), ugyanis nagyon tartalmas és érthetően leír amúgy rengeteg dolgot, illetve vicces ábrák is vannak hozzá. Mindez nekem nagyon szimpatikus volt, azonban mégis lehetett volna kicsit tartalmasabb, voltak témák, amikről nem esett szó és sokkal jobban érdekelt volna, mint az, hogy mit csinálnak az antibiotikumok a beleinkben. Egyébként tényleg szórakoztatóan írja le az emésztés folyamatát, hogy hol milyen baktériumaink vannak és azok egyes behatásokra hogyan reagálnak. Annyira viszont tetszett ez a könyv, hogy nektek is ajánljam. Igazán gondolatébresztő és egyes témáknak utána tudok olvasni úgyis máshol is. Például nekem nem volt egyértelmű, hogy különböző területeken élő embereknek különböző típusú bélbaktériumai vannak, amik a környező területen levő ételekhez igazodott és könnyebben képes lebontani azokat az ételeket. Vagy hogy mennyit számít az egy kisbaba immunrendszerében, hogy császárral vagy természetes úton születik-e meg. 

Mark Manson könyvének a címe egyszerűen megragadja a figyelmet. A "lesz*rom" rafinált művészete, A tökéletes élet tökéletlen megközelítése egyszerűen annyira frappáns, hogy nem tudja szerintem nem érdekelni az embert. Mivel túlidegeskedek mindig mindent úgy gondoltam ez a könyv jót fog tenni a lelkemnek. Tele van életszerű példákkal minden témával kapcsolatban, például hogyan és mikor mondjunk nemet valamire, a választás lehetőségei és hasonlók. Korábban olvastam már ezt a könyvet, valahol a nyár elején így sajnos nem emlékszem már mindenre, de újra fogom olvasni valamikor. arra viszont emlékszem, hogy építő gondolatok voltak benne, nagyon élveztem és egy délután alatt kiolvastam (bw. 205 oldal amúgy). "A tévedés nyitottá tesz a változtatás lehetőségére. A tévedés megajándékoz a fejlődés lehetőségével." Mondjuk úgy érzem ezeket nem is érdemes csak egyszer olvasni, mert a hétköznapokba az építő gondolatokat nehéz belevinni csak úgy. Azoknak nem ajánlom ezt a könyvet, akik inkább valami elvontabb szöveget olvasnának, sokkal idézetszerűbb gondolatokkal. A lényeg, hogy ne gondoljunk túl semmit és ne kombináljunk feleslegesen, erre próbál a könyv rávezetni. Ezt eltanulni szerintem nem egyszerű, hiszen én is pavlovi módon tudok egy negatív eseményhez társítani később mindent (is). Aki ezt a képességét szeretné fejleszteni, hogy tényleg hogyan tegyen magasról valamire, annak tudom ajánlani. 

Ezeket olvastam mostanság. És ti? Kommentben itt vagy az Instán szívesen várom a ti javaslataitokat is vagy épp aktuális olvasmányaitokat.

Legyen szép napotok!

Vivi

Stressz, szorongás és minden földi jó

Sziasztok! Már szerintem több hónapja tettem fel nektek Instagram sztoriban a kérdést, hogy beszéljek-e nektek a pszichés dolgokról, amik az én életem keserítik fűszerezik meg. 100%-os aránnyal az igen válaszlehetőség nyert, így most story time lesz és elmesélem nektek, hogy milyen kis nyomoraim vannak jelenleg, amit amúgy tudom, hogy kezeltetnem kéne, de hát az embernek még meghalni sincs ideje, se pénze ilyesmire ugyebár. Szóval az jelenleg még parkolópályán fut, hogy ezzel/ezekkel szakemberhez forduljak, de egyébként én lennék a legboldogabb, ha nem járnánk a gondokkal kéz a kézben, mint a legjobb barátok, mert leginkább amúgy a pokolba kívánom mindegyiket. Cikinek sem érzem, hogy erről írjak, mert eleve engem is megnyugtat amúgy, ha valakinek mesélhetek ezekről, mert akkor tudja, hogy nem vagyok bunkó, ha valamit visszautasítok, másrészt pedig mikor nekem vannak nehéz pillanataim jó olvasni, hogy másnál sem repkednek mosolygó unikornisok a levegőben, hanem vannak sorstársak, akik vagy jobb vagy rosszabb állapotban vannak ilyen ügyekben. De ez kicsit olyan nekem mintha az osztályteremben ülve másra is tudnék pillantásokat vetni és telepatikusan megbeszélni vele, hogy ugye ez mennyire szar unalmas? Persze annak örülnék a leginkább, ha mindenkivel minden rendben lenne, de ez azért elég idealisztikus kép volna; szóval inkább bele is vágok az én történetembe.

Kronologikusan haladva igyekszem felfejtegetni nektek ezeknek a gondoknak a főbb megállóit és ki próbálok térni mindenre, ami úgy gondolom, hogy ezt befolyásolhatta. Ja, amúgy nem lesz mindenhol szép vagy épp úgy gondolom nem tudom varázsosan leírni nektek, emiatt előre is elnézést kérek. Valamikor talán alsó tagozatban kezdjük a kis történetünket, amikor is emlékszem a harmadik tál paradicsommártást tömtem magamba, mert egyszerűen imádtam, pedig anyukám még rám is szólt, hogy sok lesz kislányom, de persze nem hittem el neki. Erre rá nem sok idővel, talán fél óra sem telt bele borzasztóan rosszul éreztem magamat (ki hitte volna), szörnyen vergődtem és féltem is hogy rosszul leszek. Anya nyugtatott, hogy jaj de nem lesz semmi baj, ha meg tudtam enni, nem leszek rosszul sem. Persze nem így lett és szerintem életem rókabukfence volt ez. Borzasztóan szégyelltem magam és amúgy marhára meg is viselt, még pedig annyira, hogy utána nem voltam hajlandó megenni kb. semmit sem. De ez annyira durva szinteket öltött, hogy talán 2 hétre kórházba is kerültem anorexia-gyanúval, mert ahogy írtam is, nem ettem meg szinte semmit sem, annyira rettegtem, hogy rosszul leszek. Emlékszem pszichológushoz is mintha jártam volna emiatt, de egyébként szép lassan jobban lettem és minden visszazökkent a régi kerékvágásba.

Még egy fiatalkori szösszenet, hogy apai ágon nálunk mindenki ez az "addig ülsz az asztalnál míg meg nem eszed" kaliberű ember, emiatt pedig máig utálom a közös ebédeket és vacsorákat, még ha családiak is, mert bennem van ez a muszáj frusztráció, hogy nekem ugyanakkor KELL ennem mint a többiek és mindent meg KELL ennem, különben szégyen és gyalázat. Tudom ez így gyerekesnek tűnik és én sem szeretem a pazarlást, de így idősebb fejjel ez megoldható szerintem azzal, hogy nem baj míg vagyunk valahol akkor majd eszek később vagy pedig szedek egy keveset vagy csak eszek egy levest, mert az olyan mintha innék. Szóval, ha egyszer gyerekem lesz én tuti nem így fogok ráerőltetni semmit, mert még mindig borzasztóan érzem magam, ha bármiből hagyok, illetve már ha szedek akkor is mert azon parázom, meg bírom-e majd mind enni és ne szedjek-e inkább kevesebbet.

Innen ugrunk egy hatalmasat az első pánikrohamomhoz (amiből "szerencsére" azóta csak 1 db volt). Ez az egyetemi évnyitón esett meg, ahol minden elsőéves gólya elmondja az egyetemi esküt. Egy ember mindig mondhatja kint a pódiumon, amúgy nagyon megtisztelő meg minden és akkor engem kértek fel, hogy álljak ki és mondjam ott az eskü szövegét. Ez egyébként nagyon felvillanyozott és sose voltak ennyire durva izgulós problémáim, még szavalóversenyekre is jártam korábban és ilyen-olyan iskolai programokon is szívesen vettem részt. Aznap reggel azonban mikor elindultam volna tipikus tüneteit produkáltam a pánikrohamnak. Szédültem, szörnyen rosszul éreztem magamat, hányingerem volt, remegtem és nem akartam odamenni sem. Vicces, hogy akkoriban azt se tudtam mi fán terem az ilyesmi, szóval eléggé be voltam parázva, hogy mi lesz, mert nekem oda kell mennem, hiszen megígértem, de rosszul vagyok (egyébként beállhatott volna bárki más is, de ez akkor pont nem járt a fejemben). Autóval kellett végül elvigyenek a rokonok, mert képtelen voltam felszállni a buszra és egyébként még az évnyitó előtt rosszul is lettem (igen úgy), már-már majdnem sírtam, hogy én ezt nem szeretném. Végül megcsináltam, de azóta is utálom ezt az emléket, mert egy lavinát indított el. Lehet benne volt ez az egyetemi közeges dolog is, de mióta ez megtörtént azóta rendszeresen szorongok amúgy tök normális eseményektől. Az első félévben például mindig szinte a padsor szélére ültem, mert hányingerrel jártam órára, féltem hogy annyi ember előtt leszek rosszul és ilyen esetekben hamar ki akartam jönni a teremből. Ha dolgozni mentem új helyre (ilyen-olyan diákmunkákat is csináltam), akkor alig ettem vagy kb. semmit míg ott voltam és így új helyekre sem mentem szívesen. Emlékszem egyszer egy csoporttársam mondta, hogy két tanóra közt menjek fel velük a kollégiumba az mégis csak kényelmesebb. Végig az ágyon vigyázzban ültem és alig vártam, hogy mikor kerülök ki onnan, pedig aztán tényleg jóban voltam/vagyok azzal a lánnyal meg semmi extra nem volt a dologban, de én végig stresszeltem. Egyébként az első félév után javult a helyzet, volt hogy visszajött az étvágyam még jobban és rendesen ettem, emlékszem a csúcspont az volt, mikor egy nap a pénteki ebéd után még beültünk az akkori barátommal egy kebaboshoz, mert éhes voltam. :D 

Aztán az újabb megzuhanás tavaly nyáron érkezett el az államvizsgával. Valamiért ez a költözéses dolog, meg hogy már befejeztem a BA képzést borzasztóan negatívan érintett. Valamiért úgy éreztem, hogy elszigetelődök mindenkitől, pedig tudom, hogy ez tökre nem így van, illetve a vizsga miatt is borzasztóan stresszes voltam. Ezt úgy képzeljétek el, hogy a munkán kívül, meg az egyéb vizsgákon kívül sehova, de komolyan sehova nem tudtam kimozdulni, mert rosszul lettem, hogy ahelyett hogy tanulnék mászkálok, meg amúgy is mi van ha nem sikerül a vizsga majd és hasonlók. Az államvizsga napjával azt hittem ez a dolog megszűnik, egyébként minden szerencsére ötösre sikerült csak hogy valami kis pozitívum is legyen a sztoriban. :D Aznap vizsgázni is alig jutottam be egyébként, mert annyira hányingerem volt az izgulástól. Na és lényeg a lényeg, hogy nem lett jobb, sőt. Alig aludtam, de úgy hogy nagyon nagyon későn tudtam csak lefeküdni és hajnalok hajnalán már ébren voltam. Állandóan sírnom kellett és nem bírtam enni mert mindig émelyegtem. Amikor ezek a "tünetek" húzódtak, akkor elmentem egyébként szakemberhez, akihez 2 hónapot jártam depresszióval. Ugye milyen vidám a történet? :D Az szerencsére kemény munkával, felírt gyógyszerek nélkül elmúlt a kezelésnek köszönhetően, de ez a szorongásos, stresszes dolog még most is tart. Nem nagyon szerettem azt a dokit, szóval hozzá nem akarok visszamenni ez is ez az odázás a dolgot illetően.

Szóval a mostban pedig ott vagyunk, hogy van valamilyen szociális szorongásom vagy megfelelési kényszerem, nem is tudom minek mondjam, lehet az is, hogy emetofóbia. Idegen helyekre félek menni, illetve új emberek közé, mert attól félek, hogy rosszul leszek más előtt. Igen, ez így elég hülyén hangzik és hiába tudom, hogy ha az ember rosszul is lesz, akkor az pikk-pakk megvan és mehet a dolgára, de egyszerűen nálam ez mindig bekattan és nagyon elkezdek félni tőle. Mindenféle stressz egyébként ilyen hányingerrel jön elő nálam (ilyenkor mit nem adnék azért, ha inkább izzadnék vagy valami). Illetve a közös evések miatt is mindig aggódom, így hiába vagyok 2 éve a jelenlegi munkahelyemen egy darab céges kajáláson nem voltam, sőt ilyen csapatépítő napra is ezért nem mentem el, mert tervben volt nyilván a közös ebéd is. Tudom, hogy valakinek ez teljesen nonszensz és nem is értheti meg, ha nincs így benne, de ezek engem előre már nagyon-nagyon nyomasztanak és rosszul is érzem magam tőle, hogy emiatt maradok ki dolgokból. Ha valakivel találkozom, legyen amúgy akár közeli ismerős is, rosszabb napokon ott is előjön, hogy ha még nincs is kaja a programban elkezdek izgulni, hogy vajon rosszul leszek-e előtte. Persze a stressz miatt meg émelyegni kezdek és így generálja egyik a másikat.

A hetekben egyébként végre átvettek rendes állományba ennél a munkahelynél és a munkaköröm semmit sem változott ugyan, de borzasztóan stresszesen élem meg ezt is, pedig örülnöm kellene. Félek, hogy egy sima  meetingen nem leszek-e rosszul, vagy akár bent az irodába (de már a szerződésírás napján is stresszeltem egész nap, pedig aztán egy sima papírt firkantottam alá). Így utólag ilyeneknél én is csóválom a fejem, hogy hülyeség ilyeneken aggódni, de mikor benne van az ember sajnos hiába nyugtatja magát ilyesmivel. Szóval most ott tartunk, hogy újra gondolkozom, hogy el kéne járni valakihez, mert egyedül nem tudom ezt megoldani pedig nagyon szeretném. Én is akarom azt, hogy be tudjak ülni mondjuk hamburgerezni a barátnőimmel vagy inni velük egy koktélt. Vagy ha majd esetleg elhívnak randizni és enni, akkor ne ezért mondjak nemet mert ilyen félelmeim vannak... Vannak persze jobb szakaszok is mikor ezek nem érdekelnek, de főleg mostanság, őszinte leszek, az idegesség miatt hetek óta ilyen mélyponton vagyok és alig eszek, vagy csak ha már hazaértem, de reggelente ha felkelek már idegesen megyek be dolgozni. Szóval érzem én, hogy ez marhára nem oké így és változtatnom kell. Az se volt rendben, mikor a mostani tavaszi félév elején egy óra előtt ismét pánikrohamom volt a buszon, amiből kb. délután 2-3 órára lettem teljesen jól csak amiatt, mert új, idegen arcokkal leszek az órán. Ma már így nézek magamra vissza ennél az eseménynél, hogy wtf mi van veled? :D 

Igyekszem amúgy néha kitenni magam direkt ilyen szituációknak vagy olvasni a témában, hogy kicsit önfejlesszek itthon is. Azonban fontos azt tudni vagy akár, ha valaki ismerősötök küzd egyébként bármivel ami ilyen, nem lehet ilyen megmondóembernek lenni. Kedvenceim:

- Szedd össze magad!

- Ne gondolj rá!

- Ez csak a fejedben van!

- Majd jobban leszel!

- Hülyeség az egész!

- Bolond vagy akkor?

Ezek a tipikus Facebookon meg Instagramon futó mémek, hogy, mikor azt mondják legyél jobban és el is múlik mondjuk a depressziód. Ez tök hülyeség és nem is szabad ráerőltetni senkire semmit sem, hanem támogatni inkább mikor neki van rá szüksége. 

Ennyit szerettem volna azt hiszem mondani, sajnos így a mosolygások meg egyes boldog fotók mögött ezek is vannak és ha kiteszek egy-egy kajafotót, arra tényleg rohadtul büszke vagyok, főleg ha társasággal fogyaszottam el. :) De emberileg nem érzem magam kevesebbnek, igyekszem apró lépésekben előre haladni és leküzdeni ezt a dolgot, a túlzott izgulást is és ezt a kaja-parát ami kíséri. Vicces, mert egyébként pont egy családi vacsira megyek miután ezt posztoltam. :D Kívánjatok szerencsét. Szóval szép napot nektek, mint ahogy mindig is kívánom és most ebben a posztban jobbat is. Remélem senkinek nem kell ilyen és hasonló gondokkal küzdenie, mert borzasztóak tudnak lenni. Itt szeretném megjegyezni azt is, hogy ha valaki úgy gondolja és hasonló cipőben jár, írjon Instagramon dm-ben és szívesen mesélek még erről vagy beszélgethetünk ilyenekről, ha neki az segít. Elmesélhetem nekem mik váltak be, mi segített akkor, illetve most mikkel igyekszem felülkerekedni ezen az egészen. :) Igyekszem nyitott lenni és őszinte felétek is, illetve segíteni ha már a blogszféra egy ilyen lehetőséget is tud nyújtani.

Legyen tehát szép és jobb napotok!

Vivi

Eltűnt ecset.... sminktermékek

Sziasztok! Vettem a nyáron egy rendes szemhéjpúder ecsetet, azonban valahogy a nyaralás alatt sikerült elkevernem... (minden évben elhagyok valamit). Azt hittem hogy csak valahogy a kis dobozomban keveredett el, emiatt rendet raktam benne és szelektáltam is picit, azonban sajnos így sem lett meg, de nektek megírhattam ezt a bejegyzést, hogy milyen sminkelős dolgaim vannak itthon. Mondjuk többnyire egy korrektort és egy szempillaspirált használok, így nem teljesen indokolt a mennyiség, de néha engem is elkap a szépülhetnék ráadásul a hűvösebb hónapokban szívesebben is viselek sminket, így ez egy ilyen szeptemberi posztnak teljesen ideális lesz.

Így néz ki az én kis dobozom, a Pepco-ban szereztem be még mikor beköltöztem és két szürke valamint ez a barna színű van meg belőle. Egy polcra tettem be őket, a két szürkét a szélre, a barnát pedig középre. A két szélsőben a körömlakkokat illetve az élszereimet tartom, ebben pedig a sminkeket, leszámítva a rúzsokat, mert azoknak most egy külön tárolót rendeltem az Ebay-ről. A dobozos, több elemes rúzsok kaptak csak a kosárban helyet. Az egyetlen hátránya a kosárnak az, hogy nincsenek annyira szem előtt a termékek ezért persze, hogy csak a bevált kis két szem termékem után nyúlok és nem jut eszembe reggelente kísérletezgetni. 

Palettám ez a 4 db van, és a legfelső Lovely nude make up kit a legrégebb óta nálam levő termék ezek közül. Nagyon szeretem, mert szépen pigmentált és egész tartós is, ugyanezt teljesen elmondhatom az alsó Essence palettáról is, hatalmas szerelem számomra. A RL paletta számomra egy nagy csalódás volt, nagyon nehéz dolgozni vele, nehezen felvihetők a színek. A Classic Lovely paletta sem feltétlen nagy szerelem. Dolgozni könnyű vele, de lehetne sokkal pigmentáltabb a paletta. Amúgy mint láthatjátok is, inkább a barnás, rózsaszínes árnyalatok felé húzok, illetve nagyon szeretem az aranyat is. Azért érdekes mert tini koromban inkább a hideg színek felé húztam, mint a kék és az ezüst, illetve a fekete, de ma már azt érzem, hogy nem ez a színvilágom. Van egy-két ilyen színem, de inkább valamibe beépítve használom őket és nem magukban. Ceruzából is, amiket egyébként fogtok látni, ma már inkább barnával vagy szürkével dolgozom, ha valami sötét színt szeretnék, de a feketét nem érzem magaménak és emiatt a füstös sminket sem. Ez egyfajta bakancslistás dolog is nálam, hogy egyszer ilyen sminkem legyen, mert magamnak képtelen vagyok elkészíteni. Különösen fáj a szívem, hogy vehetem újra az ecsetet, mert sokkal könnyebb lenne vele dolgozni, illetve egy ilyen keskeny ecsetért legalább 1000 Ft-ot elkérnek, ami szerintem marha nagy rablás. :D Szóval nem vagyok olyan boldog.

Íme az ecset szettem. Látható, hogy nem túl változatos, mindig csak kikerekedett szemekkel nézem, amikor a vloggerek egy egész kosár ecset között turkálnak. Igazából azt se tudom a nagyja mire jó, vagy mi is a neve. A lapos fejűeket én az alapozóhoz használom, mert jobban bevált mint a szivacs. A pici fejűt a szélén a szemsmink satírozásában szoktam használni. A vastagokat pedig pirosítóhoz, púderhez és ilyesmikhez. Abszolút analfabéta vagyok ecsetből, az biztos, hogy egy rendes szemhéjpúder ecsetet elmegyek még ma beszerezni. (Remélem ennek örömére egy hónapon belül előkerül a másik is...)

A dobozos rúzsokból ilyeneim vannak. A Lovely K*lips-ét nagyon szeretem, csak két zavaró dolog van benne; az egyik az, hogy a színek, amiket kiadtak annyira hozzám nem passzolnak, illetve az hogy ceruzája van, ami nekem nem a kedvencem, inkább ezeket a kis tekerőseket szoktam használni. A másik nagy szerelem a Max Factor Lifinity rúzsa, ami szuper tartós, bár ezt a legvilágosabb színről nem mondhatom el. Sajnos azt nem érzem olyan tartósnak, mint a másik kettőt, illetve rákenve egy újabb réteget nem is javítható, mert borzasztóan fog kinézni, úgyhogy ezt inkább ilyen pár órás kimozdulásokkor kenem fel, de alkalmakra a sötétebb színekkel dolgozom. Egyébként nem felejtettem el nektek a rúzstesztet, egyelőre azon gondolkozom, hogyan tudnám tényleg ugyanúgy letesztelni nektek őket és ezt hogy vezessem magamnak, majd milyen szempontok alapján írjam le nektek. Esetleg erre, ha van valami ötletetek, azt szívesen várom. :)

Púdernek csak is az Essence átlátszó púderét használom, nagyon-nagyon szeretem. Pirosítóból 3 db is van, az egyiket, a kicsikét még anyukámtól kaptam, az egy Oriflame termék. Összekeverve szoktam használni a színeket. Leginkább azonban ezeket a gyöngyöseket szeretem, mind a kettő szintén Oriflame katalógusból rendelt termék, nagyon szép, természetes hatást adnak. A tükrös, barnát különösen kedvelem. Ilyen why not? alapon vettem egy bronzosítót is magamnak, bár alig használom és nem is volt a legjobb választás, nem érzem hogy könnyen dolgoznék vele, de ez lehet azért is mert ügyetlen vagyok (nem nagyon kontúrozok), vagy az előző képekből kiindulva, nem megfelelő ecsettel próbálom felvinni.

Mint mondtam korábban is, leginkább csak korrektort kenek fel, mert jobb időszakokban csak egy enyhe arcpírom van, amit nem szeretek. Alapozó alá ezt az Essence korrektort szoktam használni, ami mint láthatjátok zöld. Ez a komplementeres sminkelés amúgy érdekes, szeretnék is majd megnézni videókat a témában, mert hasznos lehet. Főleg a szem alatti karikák és ez a pirosság a problémám, ezek ellen meg minél hatékonyabban szeretnék "küzdeni". Egyébként jó kis termék, én szívesen ajánlom bárkinek.

Azt már az elején leszögezem, hogy az elvileg vízálló spirálok se vízállóak, úgyhogy erről pozitívan nem tudok nyilatkozni. Ezek közül, ami nagy szerelem most az a Lovely spirálja. Rengeteg helyen láttam és dicsérték ezért gondoltam kipróbálom és tényleg nagyon szuper. Nem ad olyan feltűnő hatást, de ennyire szépen egyik spirál se választja szét a pilláim. Esetleg majd ezekről készítek nektek Instagramra egy posztot, hogy melyik spirál milyen hatást ér el és milyen a keféje. :)

Vannak kis tégelyes púdereim is. Itt a leggyakrabban használt talán a fehér, mint egyfajta alap a téli sminkekhez és az arany színű púderek. Van két hidegebb színem is, és három barnás, rózsaszínes is. A hidegeket természetesen a hűvös, téli, karácsonyi szezonban használom. A sötéteket pedig komplett smink kiegészítéseként, hiszen ahhoz túl sötétek, hogy magukban kenjem fel őket. Érdekes, hogy a Freedom púdert a Pepcoban vettem és borzasztóan jól pigmentált. Teljesen meglepett, persze nem vásárolnék onnan sminket nagy mennyiségben, de ennek az egy kis szerzeménynek nagyon örülök.

Korrektorból az abszolút szerelem az Essence Coverstick-e. A folyékony Oriflame korrektort ajándékba kaptam, inkább a szemem alá szeretem felvinni. A Rimmeles korrektort nem is értem, mert abszolút nem is illik a színe az arcomhoz, szerintem bent a világításban nem ilyen színűnek láttam. Sminkek alatt ímmel-ámmal használom el. Az Essence termék pedig így nézett ki régen, minta bal szélső, ma már a második változatban találkozhattok vele a polcokon.

Elnézést a kép minődégéért, de itt az alapozóim láthatjátok. Az AVON CC krémjét sajnos ki kéne már dobnom, pedig nagyon szerettem, de régóta megvan. Az Oriflame tégelyese szintén nem mai termék, de szerettem ezt a pumpás kiszerelését. A Trend it up alapózója nekem nagyon maszkos és sűrű, nehéz eldolgoznom úgy hogy szép is legyen. Itt is az abszolút favorit az Essence Stay all day alapozója. Ez egyébként pumpás szintén és szerintem szépen fed.

Gyönyörű kézírásommal láthatjátok az ajakceruzáimat és azoknak a számát is ugyanolyan sorrendben, mint a felső képen. Főleg a piros/vörös rúzsok alá használok ceruzát, mivel azokból nincsen tartós rúzsom (nem is értem egyébként miért), illetve egy barnás/lilásom is van, mert van kevés lilás rúzsom, illetve egy nagyon barna Essence rúzsom is. Csak magában a ceruzát nem szoktam hordani.

Ezeknek a ceruzáknak a fele szintén sajnos kuka, mivel régóta megvannak. A fekete külön csíkkal húzott ceruza Oriflame termék, emellett az ezüst AVON ceruzát tartom még meg. A másik kettő, vékonyan húzott csík AVON ceruzákból való, azonban ezek nagyon régóta megvannak már, így ki fogom dobni őket. Egyébként jól teljesítettek nagyon szerettem őket. :) 

Az Essence ceruzái nagyon pigmentáltak és gyönyörű a színük. Az egyik egy hidegebb arany, a másik pedig egy rosegold szín. A RL ceruzái nem a legszebbek, mármint ami a csomagolást illeti, de egyébként szépen fognak és könnyű velük dolgozni. Szerencsére ezzel a szettel meg vagyok elégedve.

Ez pedig itt a Trend it up pakkom. Hát nem vagyok maradéktalanul elégedett velük. Így a karomon szépen pigmentáltak, de a szemen egy-két termék abszolút nem látszódik, mintha semmit se kentem volna fel, valahogy nehéz vele dolgozni. Ez főleg a swatchos képen látható elsőre és negyedikre igaz. Az ezüst és a barna nagyon szépen pigmentált, illetve a barna se barna, hanem sötétebb aranynak vettem, de barnának használom (mert szerintem teljese ilyen a színe), de nagyon szeretem, ez ha elfogy mindenképpen újra veszem majd. A két alsó pedig a keskeny ceruzákból van. Hát a barnát azt kedvelem nincs is vele gond, azonban a zöld hegye valamiért nagyon kemény és erősen kell lenyomni, hogy szépen fogjon, emiatt a szememen ritkán is használom.


Ezek a termékek vannak tehát nálam, mint láthattátok nincsen pl. highlighterem, se szemöldökformázóm. Ez azért van, mert szerintem elég sűrű a szemöldököm ahhoz, hogy kenegessek rá bármit is, illetve ilyen nagyon profi sminkeket nem szoktam készíteni. Tusom megint nincs itthon, mivel a rosszabb látásom és az ügyetlenségem miatt nem tudnám kihúzni a szemem. :D Képtelen vagyok egy egyenes vonalat húzni és a vízvonalamat sem szoktam sminkelni, mert csak könnyezem tőle. :D  

Nektek van valami sminkelős ügyetlenkedésetek? Írjátok meg! :) Illetve várom a rúzsteszthez való ötleteket is.

Szép napot nektek!

Vivi

Elfogytak ~ 2

Sziasztok! :)

Ismét összegyűlt egy csokorra való kidobandó termék és ezeket szeretném bemutatni nektek. Van itthon végre egy kis fonott kosaram, amiben tudom őket tárolni, így egy fokkal igényesebben néz ki, mintha csak teli lenne szórva szeméttel a polc. A termékeket több csoportban fotóztam le nektek; lesznek hajra való dolgok, fürdős cuccok, spray-k és hasonlók illetve van 4 ilyen kis tasakos termékem is.

Fürdős termékek

Balea Born to be Lazy tusfürdő (300 ml): Ezt a tusfürdőt egy barátnőmtől kaptam ajándékba még korábban, de csak mostanra sikerült elfogyasztanom. Nagy divatja lett most mind a DM, mind a Rossmann üzeleteiben ezeknek a figurás termékeknek, a cumitól elkezdve a tusfürdőn át a wc papírig mindent találunk és egyébként nagyon jópofák is, azonban valamiért nekem a DM-es termékek illata nekem borzasztó. Szokták mondani a túl édes dolgokra, hogy ilyen gejl, na nekem pont ez az érzésem a Balea tusfürdőivel. Egyszerűen túl sok, a mosómedvés tusfürdőjük is borzalmas volt, még jó, hogy nem rendeltem meg online csak úgy vaktában anno, hanem megszagoltam az üzletben. A bőrnek egyébként tényleg jót tesz, kellemes vele fürdeni, a színe rózsaszín és kicsit ilyen kislányos tusfürdős beütése van. Ez a szedres, gyümölcsös illata sem jött be hosszútávon, így ritkán használtam ezt fürdésekhez. Örülök, hogy elfogyott és köszönöm innen is a barátnőmnek, nyilván nem ellene szólt a negatív kritika, de magamtól nem fogom újravenni ezt a terméket az 100%.

Balea After sun tusfürdő (300 ml): Amennyire utáltam a lajháros tusfürdőt, ezt annyira szerettem. Isteni frissítő illata van, imádtam napozások után használni, illetve nyaralásra is ezt a terméket veszem a legszívesebben. Nem ez az első, hogy ezt használom, mindenkinek csak ajánlani tudom. Persze a durván megkapott bőrt nem tudom mennyire nyugtatja, funkciója lévén valami ilyesmit kéne tegyen, de egy nyári meleg napon isteni vele fürdőzni. Biztosan újra fogom még venni.

Dove bőrtápláló krémtusfürdő kókusz tejjel és jázmin szirom illattal (250 ml): Ez a tusfürdő is  a poklok pokla volt számomra. Még egy karácsonyi csomagban volt ajándék korábban egy spray-el egybekötve. Azt imádtam ezt a krémtusfürdőt viszont gyűlöltem. Az illata nagyon finom azt meg kell hagyni, nagyon szerettem szagolgatni, de kb. ennyiben ki is merül minden szeretetem iránta. A krémes állaga miatt nagyon nehezen tudtam simára eloszlatni magamon, sokáig kellett dörzsölgessem a karomat mire lejött. Ha elképzelitek a jelenetet köszönőviszonyban sincs az általános Dove reklámokkal, amikor a nők csak így simogatják a vállukat. Alig tudtam a végét elhasználni, még az is lehet, hogy van az alján... Az állaga miatt tuti, hogy nem fogom újravenni, valahogy nekem ez a krémtusfürdőzés nem jön be, illetve habosítani sem lehet a vízben természetesen, hanem kis mócsingokban úszkál a vízben. 

Avon rágógumis habfürdő (500 ml): Szerintem, ha habfürdőről van szó az Avon termékei verhetetlenek. Szépen habzanak, isteni az illatuk egyszerűen nagyon jók. Ezt a habfürdőt is ajándékba kaptam és olyan az illata mint a régi idők gyerekrágójának. Sűrűn azonban ezt sem használtam, mert a nosztalgiát idézte elő és a masszív illat miatt nehezen kapcsolódtam ki vele. Szóval kicsit se veled, se nélküled termék, imádtam ezt a rózsaszín színt meg az illatot, de mondjuk egy zárt fürdőszobában egy idő után émelyítő tud lenni. Ennek ellenére, aki ezért odavan, annak bátran ajánlom, meert nagyon jó kis termék. Ezt az illatot nem fogom újravenni, de két másikat már rendeltem egy ismerőstől, mégpedig egy orgonásat és egy tavaszi virágcsokor fantázianevűt. Nagyon kíváncsi leszek azokra is. :)

Hajravalók

Wella 4-es erősségű hajlakk (75 ml): Ez a márka alapvetően jó minőségű termékeket állít elő, így nekem sincs rá panaszom. Szeretem az utazó méretű hajlakkokat magammal hordani a táskámban, hogy ha göndör a hajam vagy össze van fogva, ilyenkor rá tudok kicsit tuningolni napközben. Mivel nem nap mint nap használom, így nem mondanék sem kirívóan pozitív vagy negatív dolgot, szépen teszi a dolgát és vagy ezt vagy a drogériák sajátmárkás hajlakkjait veszem meg.

Head & shoulders levendulás sampon (400 ml): Ennek a márkának a termékeit szoktam használni legfőképpen a hajamra, így semmi panaszom nincsen rá. Azt a jó kis levendula illatot nehezen hozza szerintem, de a hatása ugyanolyan jó mint bármelyiknek, amiket eddig próbáltam. Igazából az illatuk miatt cserélgetem csak ezeket, de mindig valamelyik terméküket választom. Néha hozzáöntök egyéb maradék samponokból, amik itthon vannak, mint az Aussie vagy a Balea (azt hittem tusfürdőt veszek és otthon vettem észre, hogy sampon volt...). Az én érzékeny fejbőrömre tökéletesebb sampont eddig nem találtam, nem irritálja egyáltalán és jó sokáig kibírom vele. 4-5 naponta elég hajat mosnom és ebben maximum 1 száraz samponozás van (ami igazából hintőpor, mert a világos hajamon az is szuperül bevált). Lehet, hogy több elfogytak bejegyzésbe be sem teszem, mert ilyenem mindig lesz szerintem, esetleg akkor ha valamelyik termék kirívóan rosszul működne vagy találnék helyettük valami jobbat.

Garnier Fructis Goodbye Damage hajbalzsam (200 ml): Ahogy összevártam a bejegyzésre való termékeket ennek is összegyűlt az alján talán még egy mosásra való termék, így nem mondom, hogy teljesen elfogyott, de akkor a maradékot igyekszem ma kinyerni belőle. A Garnier balzsamjai a kedvenceim, ezeknél érzem leginkább, hogy ápolják a hajamat. Ezt az új gyümölcsös termékcsaládot nagyon szerettem volna kipróbálni és nem is csalódtam benne. Szépen ápolta a hajamat, bár az illattal nem voltam maradéktalanul elégedett, de a hatása miatt el tudom engedni és simán újra is venném a terméket. Nagyon-nagyon szerettem és azóta vettem egy másik illatban/típusban is, csak ajánlani tudom.

Balea Invisible power 4-es erősségű hajlakk (300 ml): Vékony szálú hajra ajánlják és végül is elégedett voltam vele. Amit ígér azt tartja, szerintem újra is vásárolom majd, megéri az árát. Amúgy általában 3-as vagy 4-es erősségűt szoktam választani, mert hajlakkot csak göndörítéskor és kontynál/fonatnál/összekötéskor használok. Az előbbinél szerencsére olyan a hajam, hogy magától is szépen megtartja a formáját jó sokáig, az utóbbiaknál meg a babahajak és a szétbomlás ellen szolgál remekül. Az 5-ös már betonkeménységű lenne, ilyen lágyabbakkal bevallom nem is próbálkoztam még, de tervezem majd próbálgatni őket, hátha az az erősség is elég lenne. :)

Tasakos termékek

Isana mandarin illatú fürdősó (80 g): Sajnos a szövegbe beletéptem így nem emlékszem, hogy volt-e különösebb funkciója ennek a terméknek vagy csak az illata miatt vásároltam meg. Egyébként ilyen a narancs és citromsárga között egy ilyen köztes színűre színezi a fürdővizet. Az illata kellemes, bár inkább télre való mint nyárra. Ilyen egyszer kipróbált dolognak jó volt, de annyira nem varázsolt el az illata, hogy újra is vegyem.

Balea arcmaszkok (Regeneration!, Energy!, Protect!): Az arcmaszkokkal hadilábon állok, ugyanis nehezen érzékelek a márkák között bármilyen különbséget, általában kicsi a hely a szemnek vagy a szájnak így bele kell vágnom és roppantul idegesít, hogy kivéve a maszkot, az tocsog a krémben. Szóval egy elborult pillanatomban gondoltam, hogy megveszem ezt a három terméket hátha... Elvileg mindegyik másik gondra jó, az energizáló a megfáradt bőrre való, mikor nyúzottnak érezzük magunkat, a regeneráló valamilyen stresszhatás vagy hasonló negatívum ellen védi és ápolja a bőrt, a védő pedig a környezeti hatások után segít neki, mint mondjuk a túlzott napsütés vagy ilyesmi. Hát, hogy a három között mi volt a különbség én azt meg nem mondom nektek. Azt hiszem a zöldet használtam el utoljára és az szívódott be a leginkább, így bármelyiket ha újravenném, maximum azt a többit biztosan nem. Így ideig-óráig kellemesen hatnak, de maradok az arckrémeknél inkább.

Egyéb termékek

Rexona Maximum protection Confidence dezodor (45 ml): Az előző elfogytak szekcióban is láthattatok egy ilyen deot. Igazából nagyon meg vagyok vele elégedve típustól függetlenül és jó ideje mindig van egy itthon a polcon. Ezt is kedveltem és már egy harmadik típust próbálgatok éppen szóval továbbra is ajánlani tudom bárkinek.

Nivea Protect & care spray (150 ml): Ez most a kedvenc termékem, nagyon-nagyon szerettem. Még van itthon 2 másik fajta tartalékban, de ha azok elfogynak mindenképpen erre váltok majd vissza. Tényleg gyengéd a bőrhöz és nem hagy szerintem annyira foltot sem a ruhán.

Nivea Invisible spray (200 ml): Ezt is nagyon megszerettem, majdnem annyira mint a másikat, így szívesen veszem majd újra. Itt ebben a szekcióban nem nagyon tudom részletezni a termékeket azt érzékelitek ti is, hogy kevésbé hosszúak a szövegek, de ezekről nagyon többet nem tudok többet mesélni. Egyébként hiába írja, hogy nem fogja meg a ruhát, szerintem a feketén néha ugyanúgy meglátszik így funkcióját tekintve nem a legjobb spray, de egyébként az illata ennek is kellemes és minden másban jól teljesít.

Garnier micellás víz (400 ml): Na ez egy régi és szerintem sokak által kedvelt termék, így sok újat én sem tudok róla mondani. Nagyon gyengéd a bőrhöz, a sminkeket szépen eltávolítja én minden reggel ezzel kezdem a napomat és este pedig zárom. Még így is nagyon sokáig elég szerintem én se egykönnyen fogyasztottam el. Majd hamarosan ki akarom próbálni a Nivea micellás vizét is, akkor lesz valamilyen összehasonlítási alapom, de mivel ez az első ilyen típusú termék, amit próbálok én meg vagyok vele elégedve. 

Avon Scent Essence Velvet Amber parfüm (30 ml): Nem vagyok nagy parfümszakértő, így ha valaki megkérdezi milyen illatokat szeretek nem nagyon tudok rá mit mondani. Emiatt segítségként egy oldalról bemásolom nektek a tulajdonságait, hátha bárkinek ez mond is valamit. :D 

Avon-line:

Hagyd, hogy felmelegítsen ez a kivételesen intenzív illat az aranyló frangipáni, az aromás csillagánizs, a fűszeres vanília és a luxus kasmírfa kifinomult elegyével.

ILLATKATEGÓRIA: orientális-gourmand
FŐBB ILLATJEGYEI:

• FEJILLAT: grépfrút, csillagánizs, frangipáni
• SZÍVILLAT: fehér rózsa, vanília, jázmin
• ALAPILLAT: könnyed ámbra, kasmírfa, pézsmafa

Szóval ezek a termék jellemzői, én nagyon szerettem ezt az illatvilágot, olcsó is volt a termék és viszonylag sokáig megmaradt rajtam. Most használok más parfümöket is, de ezt mindenképpen fejben fogom tartani hogyha elfogynának újravehessem.

Ennyi lett volna ez a bejegyzés. Ha tetszett nektek, akkor olvassátok el az első Elfogytak bejegyzésemet is. Ha van olyan termék, amit ezek közül ti is ismertek és kevésbé szerettek vagy éppen nagyon kedvelitek, akkor meséljetek róla kommentben! :)

További szép napot nektek!

Vivi

Home alone 4. - Tárolás, a lakás egyéb részei + bevásárlás és főzés

Sziasztok! Mint láthatjátok nagyon rafinált címadó vagyok (tudnátok milyen hosszú volt a szakdolgozatom címe), egyszerűen nem tudok tömör címeket kitalálni a posztoknak, de legalább tudjátok majd mire számíthattok tőlem a posztban. :D Még nagyon az elején, az első Home alone posztban (olvasható itt) írtam nektek arról mikkel és hogyan rendeztem be a konyhát, miket vásároltam és hasonlók. Azóta kisebb rátrendezéseket csináltam a lakásban és kicsit rutinosabban mesélhetek arról, hogy miként rendeztem be az egyéb helyeket, mit hol és hogyan tárolok, illetve a poszt végén egy kicsit vásárolunk is, és mesélek majd arról, hogy hogyan vagy éppen hogyan nem főzök, miket veszek itthonra stb. Most úgy érzem, hogy hosszú poszt lesz, de magamat ismerve egyébként biztos, hogy majd rövidre vágom, de ne legyen igazam. :D Majd lehet írok arról is, hogy hogyan írok posztot, bár már emlegettem nektek ezt is korábbi bejegyzésekben. 

A méterárukkal könnyű dolgom volt, ugyanis anyukám ebben a szakmában dolgozik és így teljesen rábíztam azt, hogy nekem hány db és milyen törölközőm vagy ágyneműm legyen. Egyébként a régi szetteket hoztam magammal, amiket amúgy is nekem húztunk fel mindig, így jött velem 2 db régi ágynemű, illetve anyától kaptam egy gyönyörű virágosat, amely néha egy-egy képem háttere is, mert nagyon szeretem azt a rózsás mintát, ami rajta van. Van még egy melegebb anyagú huzatom is, ami új, de azt nem bontottam fel, majd jó lesz a jövőben (egyébként is 2 személyes, így abszolút ráérős a dolog). A törölközőket egyébként, el se hiszem hogy erre is kitérek, úgy szoktam cserélni, hogy a fürdős és hajmosós kerül egyszerre a mosásba így azokból van 1-1 váltás ilyenkor; illetve a kicsi kéztörlőkből kell 2 a lakásba, ezekből is 1-1 váltás van. Szóval ha vásárlás előtt álltok a mindenből plusz egy bőven elég szerintem, esetleg egy koszolós törölközőt lehet még fenntartani arra az esetre, ha valami kiborul, vagy csőtörés hasonló van és a felmosóval nehézkes lenne felitatni a nedvességet. Ezeket a szövetes dolgokat egy szekrényben tárolom és mellettük kapott helyet a varrókészletem is. Az egyfajta költözős ajándék volt, de igazából négyféle cérnát, kétféle tűt és egy ollót használok az egészből. A cérnák amúgy a fekete, fehér, nude és kék színek, ezekkel kb minden varrható és foltozható. Van egy sima varrótűm és egy bőrvarrótűm is, nem is emlékszem hirtelen milyen anyaghoz kellett, de olykor használom, talán kabátoknál (de most komolyan nem emlékszem sajnos, hogy miért van itthon). 

A fürdőben van egy kis szekrényem a mosdó alatt, itt pedig a mindenből legyen pótlék elvét követem szintén. Az "apokalipszis prepper" kifejezés hűen tükrözi a fürdőt. Mindenből, de tényleg majdnem mindenből, mindig van itthon egy plusz csomag, ha valami isteni csoda folytán kipárologna a teli dobozból a sampon. Tusfürdő amúgy több is van itthon, mert szeretem az illatokat variálni, így abból 4-5 tuti mindig van itthon egyszerre. Egyébként azért szoktam rá a plusz tárolásra, mert sajnos figyelmetlen vagyok és van, hogy nem veszem észre ha valami nagyon fogyóban van. Ilyenkor pedig nem mindig van alkalmam elugrani a boltba, így jobb szeretek időben betárazni mindenből. Ezért van az, hogy amint megkezdek egy új fogkrémet akár, biztos hogy vagy előtte vagy utána elmegyek a boltba egyet venni a szekrénybe. Néha itt leülök és tartok egy kis szemlét amúgy, szóval igyekszem tudatos is lenni. Ilyenkor kiveszek mindent, megnézem mi van benne, meddig jó és átgondolom miket használok ténylegesen. Ami lejárt igyekszem kidobni, amit pedig kevésbé használok nem fogom újravenni (itt említeném meg példának a lábfürdős terméket, ami olyan mint egy tusfürdő vagy habfürdő és a lábáztatós vízbe kell tenni, mert puhít; persze jó meg minden, de teljesen felesleges, így ha elhasználom tuti nem veszek többet). 

A takarítószerek és itthoni barkácsdolgok nagyon vidám témám, mert állandóan kínlódok velük. Most végre sikerült szépen rendbe tennem a szekrényt, de az őskáosz és a nemtudommitcsinálok érzés uralkodott rajta. Vannak bent takarítós rongyok, régi szakadt anyagok pl. vagy ilyen mikroszálas kendők, illetve konyhai törlők és fertőtlenítő kendők. Utóbbiakra teljesen rá vagyok függve, imádom őket venni mindenféle illatban, a Domol nevét istenítem a házi áldásomban és hasonlók. Az ilyen joker takarítószer nekem. A konyhapulttól kezdve, a kapcsolókon át a wc deszkáig mindent azzal törölgetek. Az almásnak valami fenomenális illata van. Vannak szivacsaim is, mosogatáshoz, a tűzhelypucoláshoz és egyebekhez. Ezeket vagy egymásra polcolva vagy kis kosárkákban tartom amúgy, a takarítószereket pedig egy nagy átlátszó dobozba állítgattam be, amit a Pepcoban vettem. Így ha valami kell, nem kell benyúlkálnom, csak kihúzom a dobozt (jó, az elől el kell pakoljak) és kivehetem, ami kell. Itt is a fürdőszobai mindenből plusz 1 szabály érvényes. Ennek oka az, hogy van, amiből szeretek más-más illatot használni (felmosószer), vagy pedig tudom, hogy hamar elfogyasztok valamit és elkelhet közben egy újabb adag (ablaktisztító). A Glade-nek van egy konnektorba dugható illatosítója, azt szoktam itthon használni, hogy feldobjam a lakást. Takarítószerekből egyébként én ezeket használom: zsíroldó, ablaktisztító, fürdőszobatisztító, felmosószer, faápoló. Illetve nagyon praktikus az ecet és a szódabikarbóna is, dugulásra és erős vízkőre ezeket használom. Ja és a megbotránkoztató dolgom az, hogy a konyhában és a kinti asztalon viaszos vásznam van; igen, mint a nagyidnál vagy a dédinél vagy lehet már náluk sem. Annyira praktikus, annyira szeretem, hogy nagyon ritkán van fent rendes terítő az asztalon. Mindenféle koszt felfog, sima törlőkendővel tisztítható, a morzsa simán összeszedhető, nem kell kimosni. Egy álom. Még, ezt figyeljétek, KARÁCSONYI viaszos vásznam is van. :D :D :D Sok szép mintás kapható már és totál rá vagyok függve. Kint az asztalon egy tengerész mintásat avattam fel, itthon pedig van egy levendulás-lilásom, illetve egy barna virágmintásom (a karácsonyi egyébként tört fehér és arany színű). A két viaszos vászon pedig azért van, mert a konyhában könnyen cserélhető a függöny és van egy szett lila, illetve egy szett ilyen pirosas-sárgás virágos is és így mind a két függönyhöz van "terítőm". 

Így belőlem totálisan kiábrándulva, aki bírja még annak mondom, hogy a spájzban 3 szintet különítettem el. A felsőn vannak a műanyag étkészletek és hasonlók, no nem ilyen csóró lusta egyetemista dolog miatt, hogy nekem nem módi mosogatni, hanem ha tartok a lakásban összejövetelt vagy ünneplést, akkor tudjam miből kínálni a vendégeket, hiszen annyi tányért viszont tényleg lusta volnék mosogatni. Szóval van ilyen műanyag szekció, de csak vendégváró szándékkal kialakítva. Alatta a főzős dolgok. Tészták, liszt, cukor, só és társaik. A bontatlanok a helyükön, illetve a bontottakat igyekszem egy-egy dobozban tárolni. Ennek oka, hogy sterilebben tárolható, mintha ott bontottan élné világát (egyébként ha nem fér be a dobozba, akkor összegumizom). Meg be kell valljam sokkal szebb és rendezettebb tőle a polc. A harmadik szint az édességes, nassos és egyebes rész. Itt tárolom a lekvárokat, ropit, rágcsát, kekszeket és hasonlókat. Mindent, ami vagy itthoni csipegetésre vagy sütésre való. 

A tárolókkal szemben van a hűtőszekrényem, de még ez előtt kitérek a mellette levő falhoz. Ide kiakasztottam egy parafa táblát, ami szerintem nagyon praktikus. Mindenféle kupont, pontgyűjtős kis füzetet és csekkeket rakok ki ide, így nem felejtem el őket feladni vagy beváltani. Mivel nem az ajtónál van, így nem látja boldog-boldogtalan, de nekem mégis szem előtt van. A szerelők névjegyét is ide teszem ki, illetve ez az ikonikus fotó, mint egyfajta létábrázolás és motivációs kép van kint nyomtatva. A legszebb az egészben, hogy a munkahelyi nyomtatóban találtam meg, mikor ott hánykolódott vagy 2 órát és nem vitte el senki. :D Én hazahoztam "this is fine dogot" és azóta is a parafatáblám tetején ül. Az egyetemi éveimet sokat segített. Másnak fogyókúrás fotók vannak a hűtőjén vagy fogadd el magad idézetek, nálam csak ez a kiskutya, aki borzasztó chillben ül a lángok közt. :D Nekem ez ad erőt a mindennapokban.

Szóval a hűtőszekrény. Elég hamar rá kellett jönnöm arra, hogy közel sem eszem meg annyi mindent, mint ami otthon volt; bár ez lehetett volna logikus is, de nekem nem volt az. Ezáltal szégyellem, de nagyon pazarló volt az első kb. 2 hónapom. Vettem mindenféle zöldséget, joghurtot, felvágottat aztán idővel leesett, hogy nem úgy fogy, ahogy annak kellene. Én, ha korán indulok itthonról = vagyis be kell érjek valahova 9-re vagy az előtt, nem fogok enni. Nekem az korán van és jobban szeretek akkor enni, mikor megkezdem a napot. Mivel sok órám reggel indul, illetve dolgozni is reggel 7-re járok be, de régebben is fél 8 volt, így evidens volt, hogy nem ettem itthon. Valahogy nem szeretek teli hassal futkorászni. Erre jött az, hogy elfelejtettem magamnak esetleg szendvicset pakolni és így érintetlen maradt a hűtőben az étel. Hiába lenne ott a dél, a munkahelyen még le tudok menni ebédelni meleg ételt, de ez se mindig történik meg, az iskolában meg abszolút esélytelen normális kaját ennem. Nincs ugyanis mikró, amit én is használhatnék, vagy (mivel a várban van órám) nem szívesen cipelek magammal éthordóban bármit is. Este pedig a rendszertelen étkezés miatt vagy nem is vacsorázom, vagy a másik véglet van érvényben és éhen halok, ezért nincs kedvem kis paradicsomszeleteléssel és hasonlókkal bíbelődni, hanem kentem egy kenyeret felvágottal és ennyi volt a vacsorám. Tényleg nagyon nehezen álltam rá némi rendszerességre, viszont emiatt tényleg egyetemista jellegű a hűtőszekrényem, mivel több benne az ajándékba kapott alkohol (pezsgő főleg), mint rendes étel, pedig esküszöm nem piálok evés helyett. :D Itt megpróbálom elmesélni, hogy hogy vásárolok be és mit, illetve hogyan szervezem az étkezéseimet (megjegyzem még mindig nem jól).

A hetemet kezdjük a hétvégével, mert akkor történik a csoda, ilyenkor szoktam ugyanis boltba elmenni, főleg szombat délelőtt és ez borzasztó fontos részlet (nem amúgy) azért is írom le nektek. Itthon mindig van két doboz tartós, laktózmentes tej (azért, hogy miért kettő gondolom nem kell újra elmeséljem...), így ha ez elfogy igyekszem pótolni. Mindig van nálam otthon müzli vagy zabpehely, hogy ilyesmiből is készíthessek vacsit vagy reggelit, ha épp elfogyna a kenyér, illetve zabkását volt, hogy vittem be ebédre is magamnak a munkába. Maximum egy doboz joghurtot szoktam venni, de ez ilyen úri szeszély, szinte havi egyszer csinálom csak vagy kéthavonta, mert bár szeretem a joghurtot, de nem reggelire vagy vacsorára (ne kérdezzétek miért, nem akkor van az ideje :D) így nehezen fogy el, inkább rámromlik, így egyszerre egy négyes csomagolású joghurt az egyetlen exkluzív termék a hűtőben. Ugyanezen okból ritka a gyümölcs is itthon, napközben szívesen eszem, de reggel és este nem. Ha van itthon, akkor elég gyorsan igyekszem megcsinálni turmixnak, zabkásába tenni, vagy felszelve bevinni a munkahelyemre és tízóraiként elcsipegetni. Zöldség itthon ritkán van, a maximum a koktélparadicsom. Kenyeret veszek itthonra, de az előre felszelt toast kenyeret, mert a futkosós-kényelmes életvitelemhez jobban passzol, könnyebben csinálom meg pirítósnak vagy szendvicsnek. Vajból, durva lesz, de csak egy doboz van itthon, azért mindenből én se csinálok világvégét. Általában egyfajta felvágott árválkodik még a hűtőben, ez is valami szalámi, mert időben tovább húzza a sonkánál és társainál. Úri hóbort a virsli is, szintén ritkán van, maximum 2x3 db egyszerre otthon. Így sokat írtam, de ha elképzelitek akkor a hűtőmben van 2 tej, egy doboz vaj és egy csomag felvágott és így ennyi a felszereltség. Illetve a tojás még az, amiből szeretek itthon sokat tartani, mert rá vagyok függve a tükörtojásra, illetve szívesen sütök és ehhez is használok rendszeresen. Néha van itthon tonhalkonzerv is, nagyon szeretem a tükörtojás mellé enni vagy salátával, feta sajttal. Tényleg ez a minimalizmus kell, hogy uralkodjon nálam, mert különben minden a szemétben végezné. Néha még luxus termék a gyümölcslé, fura de üdítőket egyre ritkábban iszom. Ja és kockavajam is mindig van itthon, szintén a sütikhez. Egy-egy nagybevásárlás alkalmával azért dőzsölök kicsit és veszek több mindent, most is megleptem magam egy csokor újhagymával. :D Persze nem akarok ilyen negatív képet festeni, nyilván vannak olyanok, akiket kikapcsol az, hogy hazaérve a konyhában tevékenykedjenek; ennek én közelében sem vagyok így számomra ennyi dolog otthon kielégítő tud lenni. 

Mivel a főtt ételekkel ennyire hadilábon állok, ezért bármi komolyabbat hétvégén csinálok meg, hétköznap pedig a gyorsabban elkészíthető ételek híve vagyok. A hétköznapok étele a grillsajt, különböző tészták, fűszeres krumplik és fűszeres egyszerűen kisütött húsok. Ezekkel nem kell sokat bíbelődni, így ha itthonról viszek valamit, akkor általában ilyesmiknek állok neki. Hétvégén tepsis ételeket vagy bonyolultabbakat (pl. főzelék, ami nem bonyolult, de nem lennének idegeim péntek este mondjuk nekiállni főzőcskézni). Receptekkel is ilyenkor kísérletezem, a holnapi kihívásom a cukkini tócsni, amit soha életemben nem csináltam egyedül. Enni imádom és nem is tűnik nehéznek, így belevetem majd magam. Szívesen sütök, bár nem sűrűn házi pizzát és hasonlókat. A hétvégi vásárláshoz ezért listát írok, ilyenkor tudatosan vásárolok más dolgokat is, amik a főzéshez kellhetnek. Mivel fokhagymás mártogatóst szeretnék hozzá,  így adja magát, hogy ez is esti kaja lesz, ha sokat sütök belőle, mert nem a munkahelyemen majszolom el a hagymás ebédemet. :D Utálni fognak a lelkiismeretes szakácsnők, de nagyon szeretem a Maggi új felöntős ételeit is, amikor a szósz és a tészta bent van a zacskóban, csak vízzel felöntöm, melegítem 10-15 percig és készen is van. Olcsó húzás, de praktikus és akkor is kitartok mellette ha a konyhai pokol bugyraiba kerülök is. (Legalább konzerv készétel még nincs itthon, keep calm.) Van persze bennem is lelkesedés, például szeretnék a nyáron krém- vagy gyümölcslevest csinálni, mert egyedül még sohasem próbáltam. Így lehet elveszettnek tűnik a konyhai tevékenykedésem, de azért szabadidőmben igyekszem kiművelni magamat háziasszonyságból és kipróbálni mindenfélét, valamint gyakorolni azt, ami nem megy annyira.

Ennyi lett volna ez a bejegyzés, szerencsére hosszú mint amilyenre szerettem volna, remélem nektek is tetszik. Ha van. valami hasonló konyhai tapasztalatotok meséljetek bátran kommentben. :) 

Szép napot nektek!

Vivi