Sziasztok! Mint láthatjátok nagyon rafinált címadó vagyok (tudnátok milyen hosszú volt a szakdolgozatom címe), egyszerűen nem tudok tömör címeket kitalálni a posztoknak, de legalább tudjátok majd mire számíthattok tőlem a posztban. :D Még nagyon az elején, az első Home alone posztban (olvasható itt) írtam nektek arról mikkel és hogyan rendeztem be a konyhát, miket vásároltam és hasonlók. Azóta kisebb rátrendezéseket csináltam a lakásban és kicsit rutinosabban mesélhetek arról, hogy miként rendeztem be az egyéb helyeket, mit hol és hogyan tárolok, illetve a poszt végén egy kicsit vásárolunk is, és mesélek majd arról, hogy hogyan vagy éppen hogyan nem főzök, miket veszek itthonra stb. Most úgy érzem, hogy hosszú poszt lesz, de magamat ismerve egyébként biztos, hogy majd rövidre vágom, de ne legyen igazam. :D Majd lehet írok arról is, hogy hogyan írok posztot, bár már emlegettem nektek ezt is korábbi bejegyzésekben.
A méterárukkal könnyű dolgom volt, ugyanis anyukám ebben a szakmában dolgozik és így teljesen rábíztam azt, hogy nekem hány db és milyen törölközőm vagy ágyneműm legyen. Egyébként a régi szetteket hoztam magammal, amiket amúgy is nekem húztunk fel mindig, így jött velem 2 db régi ágynemű, illetve anyától kaptam egy gyönyörű virágosat, amely néha egy-egy képem háttere is, mert nagyon szeretem azt a rózsás mintát, ami rajta van. Van még egy melegebb anyagú huzatom is, ami új, de azt nem bontottam fel, majd jó lesz a jövőben (egyébként is 2 személyes, így abszolút ráérős a dolog). A törölközőket egyébként, el se hiszem hogy erre is kitérek, úgy szoktam cserélni, hogy a fürdős és hajmosós kerül egyszerre a mosásba így azokból van 1-1 váltás ilyenkor; illetve a kicsi kéztörlőkből kell 2 a lakásba, ezekből is 1-1 váltás van. Szóval ha vásárlás előtt álltok a mindenből plusz egy bőven elég szerintem, esetleg egy koszolós törölközőt lehet még fenntartani arra az esetre, ha valami kiborul, vagy csőtörés hasonló van és a felmosóval nehézkes lenne felitatni a nedvességet. Ezeket a szövetes dolgokat egy szekrényben tárolom és mellettük kapott helyet a varrókészletem is. Az egyfajta költözős ajándék volt, de igazából négyféle cérnát, kétféle tűt és egy ollót használok az egészből. A cérnák amúgy a fekete, fehér, nude és kék színek, ezekkel kb minden varrható és foltozható. Van egy sima varrótűm és egy bőrvarrótűm is, nem is emlékszem hirtelen milyen anyaghoz kellett, de olykor használom, talán kabátoknál (de most komolyan nem emlékszem sajnos, hogy miért van itthon).
A fürdőben van egy kis szekrényem a mosdó alatt, itt pedig a mindenből legyen pótlék elvét követem szintén. Az "apokalipszis prepper" kifejezés hűen tükrözi a fürdőt. Mindenből, de tényleg majdnem mindenből, mindig van itthon egy plusz csomag, ha valami isteni csoda folytán kipárologna a teli dobozból a sampon. Tusfürdő amúgy több is van itthon, mert szeretem az illatokat variálni, így abból 4-5 tuti mindig van itthon egyszerre. Egyébként azért szoktam rá a plusz tárolásra, mert sajnos figyelmetlen vagyok és van, hogy nem veszem észre ha valami nagyon fogyóban van. Ilyenkor pedig nem mindig van alkalmam elugrani a boltba, így jobb szeretek időben betárazni mindenből. Ezért van az, hogy amint megkezdek egy új fogkrémet akár, biztos hogy vagy előtte vagy utána elmegyek a boltba egyet venni a szekrénybe. Néha itt leülök és tartok egy kis szemlét amúgy, szóval igyekszem tudatos is lenni. Ilyenkor kiveszek mindent, megnézem mi van benne, meddig jó és átgondolom miket használok ténylegesen. Ami lejárt igyekszem kidobni, amit pedig kevésbé használok nem fogom újravenni (itt említeném meg példának a lábfürdős terméket, ami olyan mint egy tusfürdő vagy habfürdő és a lábáztatós vízbe kell tenni, mert puhít; persze jó meg minden, de teljesen felesleges, így ha elhasználom tuti nem veszek többet).
A takarítószerek és itthoni barkácsdolgok nagyon vidám témám, mert állandóan kínlódok velük. Most végre sikerült szépen rendbe tennem a szekrényt, de az őskáosz és a nemtudommitcsinálok érzés uralkodott rajta. Vannak bent takarítós rongyok, régi szakadt anyagok pl. vagy ilyen mikroszálas kendők, illetve konyhai törlők és fertőtlenítő kendők. Utóbbiakra teljesen rá vagyok függve, imádom őket venni mindenféle illatban, a Domol nevét istenítem a házi áldásomban és hasonlók. Az ilyen joker takarítószer nekem. A konyhapulttól kezdve, a kapcsolókon át a wc deszkáig mindent azzal törölgetek. Az almásnak valami fenomenális illata van. Vannak szivacsaim is, mosogatáshoz, a tűzhelypucoláshoz és egyebekhez. Ezeket vagy egymásra polcolva vagy kis kosárkákban tartom amúgy, a takarítószereket pedig egy nagy átlátszó dobozba állítgattam be, amit a Pepcoban vettem. Így ha valami kell, nem kell benyúlkálnom, csak kihúzom a dobozt (jó, az elől el kell pakoljak) és kivehetem, ami kell. Itt is a fürdőszobai mindenből plusz 1 szabály érvényes. Ennek oka az, hogy van, amiből szeretek más-más illatot használni (felmosószer), vagy pedig tudom, hogy hamar elfogyasztok valamit és elkelhet közben egy újabb adag (ablaktisztító). A Glade-nek van egy konnektorba dugható illatosítója, azt szoktam itthon használni, hogy feldobjam a lakást. Takarítószerekből egyébként én ezeket használom: zsíroldó, ablaktisztító, fürdőszobatisztító, felmosószer, faápoló. Illetve nagyon praktikus az ecet és a szódabikarbóna is, dugulásra és erős vízkőre ezeket használom. Ja és a megbotránkoztató dolgom az, hogy a konyhában és a kinti asztalon viaszos vásznam van; igen, mint a nagyidnál vagy a dédinél vagy lehet már náluk sem. Annyira praktikus, annyira szeretem, hogy nagyon ritkán van fent rendes terítő az asztalon. Mindenféle koszt felfog, sima törlőkendővel tisztítható, a morzsa simán összeszedhető, nem kell kimosni. Egy álom. Még, ezt figyeljétek, KARÁCSONYI viaszos vásznam is van. :D :D :D Sok szép mintás kapható már és totál rá vagyok függve. Kint az asztalon egy tengerész mintásat avattam fel, itthon pedig van egy levendulás-lilásom, illetve egy barna virágmintásom (a karácsonyi egyébként tört fehér és arany színű). A két viaszos vászon pedig azért van, mert a konyhában könnyen cserélhető a függöny és van egy szett lila, illetve egy szett ilyen pirosas-sárgás virágos is és így mind a két függönyhöz van "terítőm".
Így belőlem totálisan kiábrándulva, aki bírja még annak mondom, hogy a spájzban 3 szintet különítettem el. A felsőn vannak a műanyag étkészletek és hasonlók, no nem ilyen csóró lusta egyetemista dolog miatt, hogy nekem nem módi mosogatni, hanem ha tartok a lakásban összejövetelt vagy ünneplést, akkor tudjam miből kínálni a vendégeket, hiszen annyi tányért viszont tényleg lusta volnék mosogatni. Szóval van ilyen műanyag szekció, de csak vendégváró szándékkal kialakítva. Alatta a főzős dolgok. Tészták, liszt, cukor, só és társaik. A bontatlanok a helyükön, illetve a bontottakat igyekszem egy-egy dobozban tárolni. Ennek oka, hogy sterilebben tárolható, mintha ott bontottan élné világát (egyébként ha nem fér be a dobozba, akkor összegumizom). Meg be kell valljam sokkal szebb és rendezettebb tőle a polc. A harmadik szint az édességes, nassos és egyebes rész. Itt tárolom a lekvárokat, ropit, rágcsát, kekszeket és hasonlókat. Mindent, ami vagy itthoni csipegetésre vagy sütésre való.
A tárolókkal szemben van a hűtőszekrényem, de még ez előtt kitérek a mellette levő falhoz. Ide kiakasztottam egy parafa táblát, ami szerintem nagyon praktikus. Mindenféle kupont, pontgyűjtős kis füzetet és csekkeket rakok ki ide, így nem felejtem el őket feladni vagy beváltani. Mivel nem az ajtónál van, így nem látja boldog-boldogtalan, de nekem mégis szem előtt van. A szerelők névjegyét is ide teszem ki, illetve ez az ikonikus fotó, mint egyfajta létábrázolás és motivációs kép van kint nyomtatva. A legszebb az egészben, hogy a munkahelyi nyomtatóban találtam meg, mikor ott hánykolódott vagy 2 órát és nem vitte el senki. :D Én hazahoztam "this is fine dogot" és azóta is a parafatáblám tetején ül. Az egyetemi éveimet sokat segített. Másnak fogyókúrás fotók vannak a hűtőjén vagy fogadd el magad idézetek, nálam csak ez a kiskutya, aki borzasztó chillben ül a lángok közt. :D Nekem ez ad erőt a mindennapokban.
Szóval a hűtőszekrény. Elég hamar rá kellett jönnöm arra, hogy közel sem eszem meg annyi mindent, mint ami otthon volt; bár ez lehetett volna logikus is, de nekem nem volt az. Ezáltal szégyellem, de nagyon pazarló volt az első kb. 2 hónapom. Vettem mindenféle zöldséget, joghurtot, felvágottat aztán idővel leesett, hogy nem úgy fogy, ahogy annak kellene. Én, ha korán indulok itthonról = vagyis be kell érjek valahova 9-re vagy az előtt, nem fogok enni. Nekem az korán van és jobban szeretek akkor enni, mikor megkezdem a napot. Mivel sok órám reggel indul, illetve dolgozni is reggel 7-re járok be, de régebben is fél 8 volt, így evidens volt, hogy nem ettem itthon. Valahogy nem szeretek teli hassal futkorászni. Erre jött az, hogy elfelejtettem magamnak esetleg szendvicset pakolni és így érintetlen maradt a hűtőben az étel. Hiába lenne ott a dél, a munkahelyen még le tudok menni ebédelni meleg ételt, de ez se mindig történik meg, az iskolában meg abszolút esélytelen normális kaját ennem. Nincs ugyanis mikró, amit én is használhatnék, vagy (mivel a várban van órám) nem szívesen cipelek magammal éthordóban bármit is. Este pedig a rendszertelen étkezés miatt vagy nem is vacsorázom, vagy a másik véglet van érvényben és éhen halok, ezért nincs kedvem kis paradicsomszeleteléssel és hasonlókkal bíbelődni, hanem kentem egy kenyeret felvágottal és ennyi volt a vacsorám. Tényleg nagyon nehezen álltam rá némi rendszerességre, viszont emiatt tényleg egyetemista jellegű a hűtőszekrényem, mivel több benne az ajándékba kapott alkohol (pezsgő főleg), mint rendes étel, pedig esküszöm nem piálok evés helyett. :D Itt megpróbálom elmesélni, hogy hogy vásárolok be és mit, illetve hogyan szervezem az étkezéseimet (megjegyzem még mindig nem jól).
A hetemet kezdjük a hétvégével, mert akkor történik a csoda, ilyenkor szoktam ugyanis boltba elmenni, főleg szombat délelőtt és ez borzasztó fontos részlet (nem amúgy) azért is írom le nektek. Itthon mindig van két doboz tartós, laktózmentes tej (azért, hogy miért kettő gondolom nem kell újra elmeséljem...), így ha ez elfogy igyekszem pótolni. Mindig van nálam otthon müzli vagy zabpehely, hogy ilyesmiből is készíthessek vacsit vagy reggelit, ha épp elfogyna a kenyér, illetve zabkását volt, hogy vittem be ebédre is magamnak a munkába. Maximum egy doboz joghurtot szoktam venni, de ez ilyen úri szeszély, szinte havi egyszer csinálom csak vagy kéthavonta, mert bár szeretem a joghurtot, de nem reggelire vagy vacsorára (ne kérdezzétek miért, nem akkor van az ideje :D) így nehezen fogy el, inkább rámromlik, így egyszerre egy négyes csomagolású joghurt az egyetlen exkluzív termék a hűtőben. Ugyanezen okból ritka a gyümölcs is itthon, napközben szívesen eszem, de reggel és este nem. Ha van itthon, akkor elég gyorsan igyekszem megcsinálni turmixnak, zabkásába tenni, vagy felszelve bevinni a munkahelyemre és tízóraiként elcsipegetni. Zöldség itthon ritkán van, a maximum a koktélparadicsom. Kenyeret veszek itthonra, de az előre felszelt toast kenyeret, mert a futkosós-kényelmes életvitelemhez jobban passzol, könnyebben csinálom meg pirítósnak vagy szendvicsnek. Vajból, durva lesz, de csak egy doboz van itthon, azért mindenből én se csinálok világvégét. Általában egyfajta felvágott árválkodik még a hűtőben, ez is valami szalámi, mert időben tovább húzza a sonkánál és társainál. Úri hóbort a virsli is, szintén ritkán van, maximum 2x3 db egyszerre otthon. Így sokat írtam, de ha elképzelitek akkor a hűtőmben van 2 tej, egy doboz vaj és egy csomag felvágott és így ennyi a felszereltség. Illetve a tojás még az, amiből szeretek itthon sokat tartani, mert rá vagyok függve a tükörtojásra, illetve szívesen sütök és ehhez is használok rendszeresen. Néha van itthon tonhalkonzerv is, nagyon szeretem a tükörtojás mellé enni vagy salátával, feta sajttal. Tényleg ez a minimalizmus kell, hogy uralkodjon nálam, mert különben minden a szemétben végezné. Néha még luxus termék a gyümölcslé, fura de üdítőket egyre ritkábban iszom. Ja és kockavajam is mindig van itthon, szintén a sütikhez. Egy-egy nagybevásárlás alkalmával azért dőzsölök kicsit és veszek több mindent, most is megleptem magam egy csokor újhagymával. :D Persze nem akarok ilyen negatív képet festeni, nyilván vannak olyanok, akiket kikapcsol az, hogy hazaérve a konyhában tevékenykedjenek; ennek én közelében sem vagyok így számomra ennyi dolog otthon kielégítő tud lenni.
Mivel a főtt ételekkel ennyire hadilábon állok, ezért bármi komolyabbat hétvégén csinálok meg, hétköznap pedig a gyorsabban elkészíthető ételek híve vagyok. A hétköznapok étele a grillsajt, különböző tészták, fűszeres krumplik és fűszeres egyszerűen kisütött húsok. Ezekkel nem kell sokat bíbelődni, így ha itthonról viszek valamit, akkor általában ilyesmiknek állok neki. Hétvégén tepsis ételeket vagy bonyolultabbakat (pl. főzelék, ami nem bonyolult, de nem lennének idegeim péntek este mondjuk nekiállni főzőcskézni). Receptekkel is ilyenkor kísérletezem, a holnapi kihívásom a cukkini tócsni, amit soha életemben nem csináltam egyedül. Enni imádom és nem is tűnik nehéznek, így belevetem majd magam. Szívesen sütök, bár nem sűrűn házi pizzát és hasonlókat. A hétvégi vásárláshoz ezért listát írok, ilyenkor tudatosan vásárolok más dolgokat is, amik a főzéshez kellhetnek. Mivel fokhagymás mártogatóst szeretnék hozzá, így adja magát, hogy ez is esti kaja lesz, ha sokat sütök belőle, mert nem a munkahelyemen majszolom el a hagymás ebédemet. :D Utálni fognak a lelkiismeretes szakácsnők, de nagyon szeretem a Maggi új felöntős ételeit is, amikor a szósz és a tészta bent van a zacskóban, csak vízzel felöntöm, melegítem 10-15 percig és készen is van. Olcsó húzás, de praktikus és akkor is kitartok mellette ha a konyhai pokol bugyraiba kerülök is. (Legalább konzerv készétel még nincs itthon, keep calm.) Van persze bennem is lelkesedés, például szeretnék a nyáron krém- vagy gyümölcslevest csinálni, mert egyedül még sohasem próbáltam. Így lehet elveszettnek tűnik a konyhai tevékenykedésem, de azért szabadidőmben igyekszem kiművelni magamat háziasszonyságból és kipróbálni mindenfélét, valamint gyakorolni azt, ami nem megy annyira.
Ennyi lett volna ez a bejegyzés, szerencsére hosszú mint amilyenre szerettem volna, remélem nektek is tetszik. Ha van. valami hasonló konyhai tapasztalatotok meséljetek bátran kommentben. :)
Szép napot nektek!
Vivi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése